Komoly munka vár ránk a következő napokban és látok olyan arcokat, akiket a békemeneten is láttam a hétvégén, amikor együtt álltunk ki béke és Magyarország mellett, és tudom, hogy sokat dolgoztak, de a választási kampánynak olyan a természete, mint a sportmérkőzéseké – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Kalocsa-Paks hídátadó ünnepségén elmondott beszédében, és hozzátette: ahogyan Rocky mondta a legendás filmben, mindig a végén van vége, ezét arra biztatott mindenkit, hogy menjen és álljon ki a Fidesz-KDNP jelöltjei mellett.

"Tudom, hogy mindenki fáradt, de hogy egy másik klasszikust idézzek, egyszer megkérdeztem Schwarzeneggert, hogy hány fekvőtámaszt szokott csinálni egy nap, és azt mondta, hogy csak onnan számolom, ahonnan már fáj. Most már ebben a szakaszban vagyunk, nekem legalábbis már fáj. Remélem, hogy önöknek is, de arra kérem önöket, hogy a hátralévő három napban azért még apait-anyait tegyenek bele ebbe a kampányba" – mondta a kormányfő.

Külön köszöntötte a helyi polgármestereket és az országgyűlési képviselőket, mert mint mondta: ez az alkalom az ő közös munkájuk eredménye, mert szerinte nélkülük nem állna ez a híd, de szintén köszönetet mondott a miniszterelnök a kivitelező cég tulajdonosának, Szijj Lászlónak is.

Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy a kormánya hídátadásában az utóbbi években "profivá" vált, és kiemelte, hogy minden kormányzati ciklusra jut több hídátadó is. Mint fogalmazott, a Mária Valéria híddal kezdték még 2001-ben, aztán avattak Duna-hidat Komáromban, Baján, majd újra Esztergomban is.

"2010 óta 19 hidat építettünk, előttünk a szocialisták ötöt. Jól láthatóan itt is kirajzolódik a modern magyar politika aranymetszése: kétharmad–egyharmad" – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a pusztai népek, így a magyar is, minden irányban akarnak élni, kitölteni a teret, ellentétben a hegyi népekkel, amelyek elzárt kis völgyekben élnek, amelyeket legjobb esetben is csak szűk, kétirányú szorosok kötnek össze egymással.

"A magyar ember nem bírja a be- és elzártságot. Átjutni, keresztülvágni, összekötni akarja az elválasztott részeket. Örülök, hogy ez végre itt is sikerült. Kalocsa és Paks nem tudott együtt élni, létezni, teret kitölteni, egymáshoz kapcsolódni, a két települést mintha csak egy hegy választotta volna el egymástól" – mondta, és jelezte, az új híd nemcsak Kalocsát és Paksot köti ösze, hanem a Sárközt, Magyarország egyilk belső zárványát is bekapcsolja az ország gazdasági vérkeringésébe.

"Feladatunknak érezzük, hogy ezeket a belső területeket felszabadítsuk és bekapcsoljuk az ország vérkeringésébe. Amikor ezt tesszük, az ország rejtett aranytartalékait szabadítjuk fel, így nem csak a helyiek életminősége javul, hanem erősödik az egész magyar gazdaság is" – emelte ki a kormányfő.

Azt is hangsúlyozta, hogy 2010-ben a fejlettség tekintetében nyugat-keleti, Pannónia–Hunnia típusú megosztottság volt Magyarországon, mert nyugaton voltak a nagy gyárak, ez a terület adta az ipari termelés, a gazdasági növekedés oroszlánrészét, ezért építették ki Észak-Magyarországon a Miskolc– Nyíregyháza–Debrecen ipari háromszöget, amely felszabadította a térségben rejlő gazdasági erőt.

Most azt látják, hogy ezzel párhuzamosan kialakulhat egy Észak- és Dél-Magyarország közötti fejlettségbeli eltérés, most azon dolgozik a kormány, hogy ezt a különbséget is mihamarabb eltüntesse. Ennek része lesz az új híd is, mert ahhoz, hogy a Zalaegerszeg–Székesfehérvár–Kecskemét–Debrecen tengely vonalától délre minél több beruházást, vagyis gazdasági erőt telepítsenek, utakra és hidakra van szükség.

Orbán Viktor meggyőződése, hogy a dél-magyarországi térségek jelentősége felértékelődik a jövőben, és ebben a tervben kulcsszerepet játszik a Szerbia és Magyarország között zajló áruforgalom és kereskedelem. Azt is kiemelte, hogy az ország legfontosabb stratégiai jellegű beruházásaiból kettő is ezen a környéken épül: az egyik Pakson az új atomerőmű, a másik a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely Kalocsától nem messze halad el. "A mai hídátadó egy összetett, átgondolt, hosszú távra szóló országfejlesztési, országépítési terv része" – tette hozzá.

"A híd, amelyet ma átadunk, Tomori Pál néhai kalocsai érsek és magyar hadvezér nevét viseli. Ez a híd ezzel a névvel valójában nem csupán a folyó két partját összekötő közlekedési műtárgy, hanem egy mementó is. Egy óriási acélból és betonból készült felkiáltójel. Arra emlékeztet bennünket, magyarokat, hogy mekkora veszedelmet jelent a széthúzás, általában is, de különösen háború idején" – mondta a kormányfő, és felidézte, hogy Tomori Pál a mohácsi vész előtt minden erejét a haza védelmére áldozta, majd pedig a magyar sereg fővezéreként az életét is áldozta. Szerinte a névadó élete és hősies halála a mohácsi csatában egy örök példázat arról, hogy mi történik, ha a magyarok nem tartanak össze. "Akkor idegen hatalmak játszóterévé válunk, országunk értelmetlenül pusztul, hosszú időre kiírjuk magunkat a történelemből, mert a sorsunk irányítását kiveszik a kezünkből. Ez a figyelmeztetés ma újra időszerű, amikor Európa a háború készülődés állapotában van. Az egységet meg kell őriznünk. Az egységet úgy lehet megőrizni, ha újra és újra kinyilvánítjuk. Éppen ezért most vasárnap, június 9-én a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavaznunk" – fogalmazott Orbán Viktor, és hozzátette: "Magyarország a békés építkezés korszakát éli, Magyarország kormánya a békés fejlődés kormánya, Magyarország kormánya a hídépítők kormánya".

Zárásként gratulált a hídépítőknek a munkájukhoz, de azt üzente nekik, hogy mehetne a folyó mentén délebbre, mert Mohácson a tervek már elkészültek, és a következő Duna-híd ott fog megépülni.