Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
315.54
bux:
149756.4
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: Ukrajna nem fog győzelmet aratni Oroszországgal szemben, de...

A világnak szüksége van arra, hogy Donald Trump győzedelmeskedjen a közelgő amerikai elnökválasztáson, mert csak egy erős amerikai elnök tud stabilitást és biztonságot adni a nemzetközi rendszernek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Breitbart amerikai lap hírportáljának adott interjúban.

Szijjártó Péter úgy látja, ha Donald Trumpot megválasztják novemberben, akkor az ukrajnai konfliktus szereplői között béketárgyalások kezdődnek majd és a háború véget ér.

"Trump elnök nélkül ez a háború sokáig el fog tartani, még több veszteséget és nagyobb pusztítást okozva" - figyelmeztetett. "A legfőbb reményünk, hogy ha Trump elnök megnyeri a 2024-es választásokat, akkor békét tud majd teremteni" - tette hozzá.

"Mi, magyarok, teljes támogatásunkat adjuk ehhez azon kevés európai országok egyikeként, amelyek békepártiak" - hangsúlyozta. "Meg kell érteni, hogy Európában az országok többsége háborúpárti, s csak egy elenyésző kisebbség békepárti" - mondta.

Szijjártó Péter elmondta, ha Donald Trump békepárti politikája megvalósul, akkor az európai államok közül "egyesek változtathatnak álláspontjukon".

"Ezért van szükségünk Trump elnök győzelmére" - húzta alá a magyar külügyminiszter, hozzátéve: "abban bízunk, hogy tervezett lépései az ideális utat jelentik majd a béke elérésére Ukrajnában".

Szijjártó Péter szóvá tette azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel Donald Trumpot ki akarják zárni a választásokból, és nehezményezte, hogy az ilyen jogi és politikai támadásokat rendszerint konzervatív politikusokkal szemben alkalmazzák.

Az ukrajnai konfliktusról Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy "ezt a háborút nem lehet a frontvonalakon eldönteni".

A csatatér csak áldozatokat és pusztítást hozhat, de nem megoldást - jelentette ki. "A halálozások, sebesülések és a pusztítás csökkentése érdekében a legjobb, ha véget vetünk a háborúnak" - tette hozzá.

Mint mondta, általánosságban ugyan elismerik, hogy Ukrajna nem fog győzelmet aratni Oroszországgal szemben, "de azt is tudjuk, hogy Oroszország nem nyerhet a teljes Nyugat ellen".

"Ha egyikük sem képes győzni a másik ellen, így vagy úgy, kétségkívül tárgyalások lesznek a háború lezárására" - mondta. "Ezért az a kérdés, hogy ezeket a tárgyalásokat miért nem előbb tartják, mint utóbb" - hívta fel a figyelmet.

Szijjártó Péter a gázai övezeti háború kapcsán kitért arra is, hogy az európai országok kettős mércét alkalmaznak Izraellel szemben.

"Nem szabad elfelejteni, hogyan kezdődött ez a konfliktus" - emelte ki a tárcavezető. "Brutális, kegyetlen terrorista támadás történt Izrael ellen, több ezer rakétát lőttek ki az ország területére, ezernél is több embert gyilkoltak meg és százakat hurcoltak el" - idézte fel Szijjártó Péter az október 7-i eseményeket, amikor a radikális iszlamista Hamász összehangolt támadást indított a zsidó állammal szemben.

Szijjártó Péter szerint Izrael válaszként indított katonai offenzívája a Hamász ellen létfontosságú nemcsak a zsidó állam, de a világ biztonsága szempontjából is, hogy elejét lehessen venni hasonló támadásoknak szerte a világban.

A tárcavezető ugyanakkor leszögezte, hogy elejét kell venni a konfliktus kiterjedésének is.

Az izraeli-palesztin konfliktus úgynevezett kétállami megoldásáról szólva Szijjártó Péter megjegyezte, hogy egy ilyen elhatározáshoz "két állam beleegyezésére lenne szükség, ami bizonyosan nincs meg".

"Ahelyett, hogy mesterségesen erőltetnénk egy ilyen megoldást, először nézzük meg, miként élhetnének ezek a népek együtt békésen" - mondta. Felidézte, hogy a Donald Trump által közvetített Ábrahám-egyezmények Izrael és több arab ország között "megmutatták, hogy van erre mód".

Címlapról ajánljuk
Baka András államfő beszéde a parlamentben megválasztása után: a társadalom mélyen megosztott, szembenézésre van szükség
cikkünk frissül

Baka András államfő beszéde a parlamentben megválasztása után: a társadalom mélyen megosztott, szembenézésre van szükség

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson, az eredmény kihirdetésekor a Mi Hazánk képviselői sem voltak jelen a teremben. A titkos szavazáson a 199 képviselőből 140 igen voks volt (minden bizonnyal a tiszás képviselők), 6 nem (minden bizonnyal a mi hazánkosok), 53-an nem vettek részt a voksoláson. Baka András már le is tette az államfői esküt.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×