Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Engineer operating angle grinder hand tools in manufacturing factory - Mechanical engineering student using power tool with hot metal sparks wearing safety equipment - workshop and occupation concept. Getty Images
Nyitókép: Omar Osman/Getty Images

Sayfo Omar: a világ egyik legszigorúbb törvénye készül a vendégmunkásokról

A harmadik országokból érkezett vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A tervezetről nyilatkozott az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető munkatársa.

Sayfo Omar szerint világviszonylatban is az egyik legkeményebb törvény van születőben. Mint mondta, az előző változat november elsején lépett volna életbe, de a törvényhozók visszavonták, és további szigorításokkal módosították.

A szakértő azt is elmondta, hogy a Migrációkutató Intézetben összehasonlították a most készülő jogszabályt a más államokban már meglévő, hasonló törvényekkel. Ebből az derült ki, hogy gyakorlatilag két nagy modell van a világon.

  1. Az egyik Nyugat-Európára volt jellemző, ahol a második világháborút követő munkaerőhiányt akarták külföldiek behívásával orvosolni. Ezek a különböző vendégmunkásprogramok a hatvanas-hetvenes évekig zajlottak, ám máig éreződik a hatásuk. Azok a külföldi munkavállalók, akik akkor érkeztek többnyire Németországba és Hollandiába a későbbiekben családegyesítések révén maguk után hozhatták a rokonaikat, állampolgárságot kaptak és letelepedhettek. Ez azonban sok esetben okozott különböző társadalmi, politikai feszültséget.A
  2. A másik nagy gyakorlat az Öböl-országokra, illetve Szingapúrra jellemző, ahol nagyon szigorúan kijelölik a szabályokat. A kutató emlékeztetett rá, hogy ezekbe az államokba gyakorlatilag csak azok mehetnek dolgozni, akiket meghívnak, akikre szükség van. "Amikor pedig lejár a munkaszerződésük, távozniuk kell. Családegyesítésre nagyon kevés az esély, arra még kevesebb, hogy állampolgárságot is kaphassanak" - hangsúlyozta. A Migrációkutató vezető munkatársa úgy vélte: ennek a szigorú szabályozásnak az eredménye, hogy ezekben országokban bár 80 százalékot is eléri a vendégmunkásoknak száma, ez mégsem okoz társadalmi feszültséget.

A vezető kutató ezek után elmondta, hogy a magyar szabályozás legalább ennyire szigorúnak ígérkezik, mivel az a célja, hogy meg lehessen akadályozni a nagyobb arányú bevándorlást.

"Ezért a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden évben meghatározza majd, hogy mennyi emberre van szüksége a magyar gazdaságnak és csak annyit is engedhetnek majd be az országba" - mondta.

"Nem hívhat be bárki vendégmunkásokat, ezt kizárólag a kedvezményes foglalkoztatók tehetik meg"

- folytatta a szakértő. Majd elmondta, hogy a készülő törvény alapján az ilyen cégeket három kategóriába sorolnák. Az elsőbe azok a vállalatok tartoznak, amelyekkel a kormány stratégiai megállapodást kötött, míg a másodikba nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósítók. A harmadik csoportot azok a cégek alkotják, amelyek kiemelt exportőr partnerségi program keretében állapodtak meg a kormánnyal.

A Migrációkutató Intézet munkatársa arról is beszélt, hogy a vendégmunkások kizárólag két évig maradhatnak, és ezt legfeljebb egy újabb évvel lehet csak meghosszabbítani. Úgy vélte, hogy ez azért fontos, mert az uniós gyakorlatok szerint, aki 5-10 évig tartózkodik egy EU-s országban, az jogosulttá válik az állampolgársági kérelem beadására. Viszont a magyar törvényjavaslat ezt teljes mértékben kizárná, mint ahogy azt is, hogy a vendégmunkások családegyesítés címén idehívják a rokonaikat.

"Nagy kérdés - emelte ki Sayfo Omar -, miként lehet garantálni, hogy a vendégmunkások a szerződésük lejárta után el is hagyják az országot."

Szerinte erről a törvénynek az a passzusa gondoskodik, amelynek értelmében

a munkaadót bírsággal sújtják, ha a vendégmunkás a munkaszerződése lejárta után legkésőbb a hatodik napon nem távozik Magyarországról.

"Ez tetemes összeget jelent - magyarázta a szakértő -, tehát a munkaadónak érdemes lesz erre odafigyelnie."

Sayfo Omar viszont úgy ítélte meg: ennél is komolyabb biztosíték az, hogy Magyarország alapvetően olyan toborzó cégekkel dolgozik együtt, amelyek ezt a garanciát már beépítik a vendégmunkással kötött szerződésekbe.

Azt is fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány határozza meg azoknak az országoknak a körét, ahonnan vendégmunkások jöhetnek.

"Jelenleg 17 ilyen ország van, köztük

  • a Fülöp-szigetek,
  • Indonézia,
  • Vietnam,
  • Mongólia és
  • Kazahsztán,

amelyekkel nagyon jók a diplomáciai kapcsolataink, és működik a kitoloncolási egyezmény." - közölte a szakértő.

Sayfo Omar úgy vélte: a nyugat-európai országokban a legnagyobb probléma az szokott lenni, hogy az illegális migránsokat, vagy a menedékre nem jogosultakat nem lehet hova visszatoloncolni, mivel nincs olyan állam, amely visszafogadná őket.

"A mi esetünkben viszont ez nem áll fenn, hiszen az összes felsorolt országgal működnek a szerződések, és hogyha valaki jogosulatlanul tartózkodik itt, akkor a saját hatóságai visszafogadják."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×