Sayfo Omar szerint világviszonylatban is az egyik legkeményebb törvény van születőben. Mint mondta, az előző változat november elsején lépett volna életbe, de a törvényhozók visszavonták, és további szigorításokkal módosították.
A szakértő azt is elmondta, hogy a Migrációkutató Intézetben összehasonlították a most készülő jogszabályt a más államokban már meglévő, hasonló törvényekkel. Ebből az derült ki, hogy gyakorlatilag két nagy modell van a világon.
- Az egyik Nyugat-Európára volt jellemző, ahol a második világháborút követő munkaerőhiányt akarták külföldiek behívásával orvosolni. Ezek a különböző vendégmunkásprogramok a hatvanas-hetvenes évekig zajlottak, ám máig éreződik a hatásuk. Azok a külföldi munkavállalók, akik akkor érkeztek többnyire Németországba és Hollandiába a későbbiekben családegyesítések révén maguk után hozhatták a rokonaikat, állampolgárságot kaptak és letelepedhettek. Ez azonban sok esetben okozott különböző társadalmi, politikai feszültséget.A
- A másik nagy gyakorlat az Öböl-országokra, illetve Szingapúrra jellemző, ahol nagyon szigorúan kijelölik a szabályokat. A kutató emlékeztetett rá, hogy ezekbe az államokba gyakorlatilag csak azok mehetnek dolgozni, akiket meghívnak, akikre szükség van. "Amikor pedig lejár a munkaszerződésük, távozniuk kell. Családegyesítésre nagyon kevés az esély, arra még kevesebb, hogy állampolgárságot is kaphassanak" - hangsúlyozta. A Migrációkutató vezető munkatársa úgy vélte: ennek a szigorú szabályozásnak az eredménye, hogy ezekben országokban bár 80 százalékot is eléri a vendégmunkásoknak száma, ez mégsem okoz társadalmi feszültséget.
A vezető kutató ezek után elmondta, hogy a magyar szabályozás legalább ennyire szigorúnak ígérkezik, mivel az a célja, hogy meg lehessen akadályozni a nagyobb arányú bevándorlást.
"Ezért a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden évben meghatározza majd, hogy mennyi emberre van szüksége a magyar gazdaságnak és csak annyit is engedhetnek majd be az országba" - mondta.
"Nem hívhat be bárki vendégmunkásokat, ezt kizárólag a kedvezményes foglalkoztatók tehetik meg"
- folytatta a szakértő. Majd elmondta, hogy a készülő törvény alapján az ilyen cégeket három kategóriába sorolnák. Az elsőbe azok a vállalatok tartoznak, amelyekkel a kormány stratégiai megállapodást kötött, míg a másodikba nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósítók. A harmadik csoportot azok a cégek alkotják, amelyek kiemelt exportőr partnerségi program keretében állapodtak meg a kormánnyal.
A Migrációkutató Intézet munkatársa arról is beszélt, hogy a vendégmunkások kizárólag két évig maradhatnak, és ezt legfeljebb egy újabb évvel lehet csak meghosszabbítani. Úgy vélte, hogy ez azért fontos, mert az uniós gyakorlatok szerint, aki 5-10 évig tartózkodik egy EU-s országban, az jogosulttá válik az állampolgársági kérelem beadására. Viszont a magyar törvényjavaslat ezt teljes mértékben kizárná, mint ahogy azt is, hogy a vendégmunkások családegyesítés címén idehívják a rokonaikat.
"Nagy kérdés - emelte ki Sayfo Omar -, miként lehet garantálni, hogy a vendégmunkások a szerződésük lejárta után el is hagyják az országot."
Szerinte erről a törvénynek az a passzusa gondoskodik, amelynek értelmében
a munkaadót bírsággal sújtják, ha a vendégmunkás a munkaszerződése lejárta után legkésőbb a hatodik napon nem távozik Magyarországról.
"Ez tetemes összeget jelent - magyarázta a szakértő -, tehát a munkaadónak érdemes lesz erre odafigyelnie."
Sayfo Omar viszont úgy ítélte meg: ennél is komolyabb biztosíték az, hogy Magyarország alapvetően olyan toborzó cégekkel dolgozik együtt, amelyek ezt a garanciát már beépítik a vendégmunkással kötött szerződésekbe.
Azt is fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány határozza meg azoknak az országoknak a körét, ahonnan vendégmunkások jöhetnek.
"Jelenleg 17 ilyen ország van, köztük
- a Fülöp-szigetek,
- Indonézia,
- Vietnam,
- Mongólia és
- Kazahsztán,
amelyekkel nagyon jók a diplomáciai kapcsolataink, és működik a kitoloncolási egyezmény." - közölte a szakértő.
Sayfo Omar úgy vélte: a nyugat-európai országokban a legnagyobb probléma az szokott lenni, hogy az illegális migránsokat, vagy a menedékre nem jogosultakat nem lehet hova visszatoloncolni, mivel nincs olyan állam, amely visszafogadná őket.
"A mi esetünkben viszont ez nem áll fenn, hiszen az összes felsorolt országgal működnek a szerződések, és hogyha valaki jogosulatlanul tartózkodik itt, akkor a saját hatóságai visszafogadják."