Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Hamburg, 2011. május 25.A hamburgi Higiéniai és Környezeti Intézet dolgozója az Escherichia coli, azaz a kólibaktérium egyik válfaját képviselő EHEC bélbacilusokat tartalmazó Petri-csészét fog egy hamburgi egyetemi klinikán május 24-én. Németországban rohamosan terjed az Escherichia coli, azaz a kólibaktérium egyik válfaja, az EHEC bélbacilus okozta hasmenés járványa, a fertőzöttek, illetve gyanús esetek száma több mint 600-ra emelkedett, és három ember meghalt a betegségben. (MTI/EPA/Christian Charisius)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Charisius

Pénteken kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe

Egy hónapon át több száz tudománynépszerűsítő programmal várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia a határon kívül, vidéken és a fővárosban.

Az MTA idén 20 éves rendezvénysorozatát "Tudomány: válaszok a globális kihívásokra" mottóval rendezik meg és egyik fő témája a mesterséges intelligencia lesz.

Az Akadémia közleménye szerint a mesterséges intelligencia mellett lesz szó az ukrajnai háborúról, a fenntarthatóság néhány fontos dimenziójáról, terítékre kerülnek környezetvédelmi témák, irodalomtörténész segít eligazodni a Petőfi-legendáriumban és az is kiderül: miért járt fizikai Nobel-díj az attomásodpercekkel kapcsolatos kutatási eredményekért.

Az ingyenesen látogatható programsorozat fővárosi eseményeit idén az MTA-székház felújítása miatt a Humán Tudományok Kutatóházában tartják.

Az egyhónapos rendezvény nyitóünnepségének minden második évben az MTA valamelyik területi bizottsága ad helyet. Idén Szeged lesz a házigazda. Az egybegyűlteket először Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke köszönti, de beszédet mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

November 6-án kezdődik a Tudományünnep+ néven ismertté vált kiemelt eseménysorozat, amelyet nemcsak a helyszínen, hanem élő adásban is figyelemmel követhetnek, illetve felvételről is megnézhetnek az érdeklődők. A Tudományünnep+ programban idén is a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel a közreműködők dinamikus stílusban.

A program részeként egyebek mellett Prószéky Gábor nyelvész, matematikus arról tart előadást, hogyan működik, mire jó, mennyire veszélyes a ChatGPT, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus pedig azt mutatja be, hogy mik a mesterséges intelligencia igazi veszélyei evolúciós szempontból. Csepeli György előadásában a Nick Bostrom által megjósolt szuperintelligencia pozitív és negatív lehetőségeit vizsgálja meg a bizonytalanság korában. Milbacher Róbert irodalomtörténész, író pedig azt mutatja be, hogy mit jelentenek egy közösség kultúrája szempontjából a Petőfi Sándor életét övező legendák, milyen valóságból táplálkoznak a kulturális hiedelmek.

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára egy egész napos, interdiszciplináris konferencia mellett a 19. századi Budapest éjszakai, "kócos, lompos" arcának bemutatásával emlékeznek a szervezők Császtvay Tünde segítségével. Az előadásból kiderül például, hogy Budapest nagyvárossá fejlődésének szokatlanul gyors tempója miatt a tömeges prostitúció és messzire ható következményei az egyik legnagyobb össztársadalmi problémává nőtték ki magukat néhány évtizeden belül.

A 2023-as fizikai Nobel-díjat az atomok és molekulák világában zajló folyamatok "gyorsfényképezéséért" ítélték oda Krausz Ferencnek és két francia kutatónak. A rendezvényen Dombi Péter lézerfizikus, Krausz Ferenc tanítványa bemutatja, hogyan lehet lézerekkel lesifotókat készíteni az elektronok ultragyors mozgásáról, és hogy ezeket a fontos alapkutatási eredményeket miként lehet társadalmi célok szolgálatába állítani, például a rákbetegségek korai diagnosztikájának érdekében. Az előadásba konferenciahíváson keresztül Krausz Ferenc is bekapcsolódik. A magyar kutatón kívül egy másik Nobel-díjas lézerfizikus, Gérard Mourou is előadást tart az eseményen Extrém fényimpulzusok a tudomány és a társadalom szolgálatában címmel.

A kiemelt előadók között szerepel még Szűcs Péter hidrogeológus is, aki a felszín alatti vizek hasznosíthatóságának kihívásait mutatja be, Szendőfi Balázs halkutató pedig a duzzasztók "folyógyilkos" hatásairól tart előadást. Benedek Zsófia biológus-közgazdász azt járja körül, valóban hozzájárul-e a helyi élelmiszer termelése és fogyasztása a fenntarthatósági átmenethez. Az ukrajnai konfliktus jelenlegi szakaszáról Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tart előadást, emellett szó lesz a változó világrend elméleti és regionális kérdéseiről is.

Az előadásokat, csakúgy mint a rendezvény szegedi nyitóünnepségét pénteken, élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el. A tájékoztató szerint minden program, így a laikus közönségnek szóló ismeretterjesztő előadások is díjmentesen látogathatók, de a helyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötöttek.

A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×