Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
326.33
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton
A Kossuth-díjjal idén kitüntetett Turi Attila Ybl Miklós-díjas magyar építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja az MMA Makovecz Szalonjában 2021. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Turi Attila építész lett az MMA új elnöke

A Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt választották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökévé a köztestület tisztújító közgyűlésen.

Az új elnököt 213 igen, 9 nem szavazat, 12 tartózkodás mellett választotta meg az MMA közgyűlése.

"A kinevezés egy újfajta életet jelent, hiszen az akadémia teljes odaadást igényel" - emelte ki az MTVA-nak adott interjújában az új elnök. Hozzáfűzte: a legfőbb feladatai és kötelezettségei között lesz az intézményrendszer hatékonyabb működésének elősegítése és egy kulturális hálózat építése az Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), valamint más művészeti szervezetekkel együtt.

A testület új alelnökeinek Kiss János Liszt Ferenc-díjas balettművészt 164 szavazattal, és Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művészt 161 szavazattal választották meg, akik 2026. novemberéig töltik majd be a tisztséget.

Vashegyi György, az MMA leköszönő elnöke felidézte, hogy 2017 októberében első alkalommal nyerte el az elnökséget, majd 2020 szeptemberében újabb felhatalmazást kapott az elnöki munka folytatására, amelyet ez év novemberében fejez be. "A művészeti értékeknek sokkal jelentősebb szerepet kell játszani minden magyar életében, ezáltal a nemzet erősebb, boldogabb és minden tekintetben sikeresebb lehet" - idézte fel elmúlt éveinek - és mint mondta - máig érvényes hitvallását a leköszönő elnök.

Vashegyi György az elmúlt hat év eredményei közé sorolta többek közt, hogy a közoktatásban erősödött a művészeti nevelés, bővült az akadémiai ösztöndíjrendszer, a digitalizálási program keretében elérhetővé válik az akadémia tagjainak teljes életműve a világhálón, de Makovecz Imre kulturális hagyatékának ápolásában is jelentős fejlődést értek el. A leköszönő elnök kiemelt jelentőségűnek nevezte az MTA és az MMA közötti együttműködési megállapodás létrejöttét is.

A közgyűlés utolsó napirendi pontként a tiszteletbeli elnök megválasztásáról döntött volna. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója azonban indítványozta, hogy a tiszteletbeli elnök feladatkörét dolgozzák ki, és személyéről csak tavasszal szavazzanak. Az indítványt a közgyűlés elfogadta, így tiszteletbeli elnököt csak tavasszal választ az MMA.

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×