Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke azt mondta, hogy a törvényes rendet állítják helyre, egyelőre szimbolikusan, ideiglenesen. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis közterület nem viselheti olyan ember nevét, aki részt vett a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában.

A Mi Hazánk Mozgalom hivatalos eljárást is kezdeményezett a fővárosi kormányhivatalnál, amely válaszában meg is állapította a törvénytelen helyzetet - hangsúlyozta Novák Előd. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a főispán felhívta a figyelmüket egy jogtechnikai problémára: az ilyen ügyekben a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalását kell kérni, amit csak az illetékes önkormányzat tehet meg, erre a kormányhivatalnak nincsen lehetősége.

Az ellenzéki párt alelnöke azonban kiemelte, egy hasonló jogi ügyben már kimondta az MTA: "Horn Gyula közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt a 20. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában". Abban az esetben megtiltották a hatóságok, hogy egy civil szervezetet Horn Gyuláról nevezzenek el.

A Fővárosi Közgyűlés megfontolhatná, hogy a kommunizmus egyik áldozatáról nevezze el a sétányt - vélekedett Novák Előd.

Hangsúlyozta: a kommunizmus áldozatainak emléknapján ki kell mondani, hogy Horn Gyula "pufajkásként" kiszolgálta az 1956-os forradalom és szabadságharcot vérbe fojtókat. Felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de "Harcos" fedőnéven III/II-es ügynök is volt.

Novák Előd az elmúlt harminc év, az MSZP- és a Fidesz-kormányok közös szégyenének nevezte, hogy még mindig nem tárták fel az ügynöklistákat, nem számoltatták el és tiltották ki a közéletből a kommunista vezetőket, valamint nem vonták meg a "kommunista luxusnyugdíjakat". Ezeket antikommunista programjuk három legfontosabb pontjaként említette.

Közölte:

a lengyel szabályozás mintáján alapuló lusztrációs törvényt akarnak.

Vékony Csongor, a párt budapesti elnöke azt mondta, évek óta országszerte küzdenek a kommunistákhoz kötődő utca- és közintézménynevek megváltoztatásáért. A Szabó Ervin könyvtárat is át kellene nevezni - hangoztatta, hozzátéve: szükséges lenne reformokat elérni a történelemoktatásban.

Az esemény végén a helyszínen közterület-felügyelők jelentek meg, akik rendőri intézkedést kértek. A rendőrök azt mondták, nem valósult meg rongálás. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai elhagyták a helyszínt, a rendőrök pedig megkérték a közterület-felügyelőket, hogy távolítsák el a fekete zacskókat az utcanévtáblákról.