Infostart.hu
eur:
354.27
usd:
310.12
bux:
139081.97
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén, középen jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k, b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j2), Varga Judit igazságügyi miniszter (j), Mátrai Márta, a Fidesz képviselője, háznagy (b3), Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára (b2), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Závecz Research: vezet a Fidesz, a DK a legerősebb ellenzéki párt

A Fidesz, illetve az ellenzéki együttműködésben résztvevő hat párt összesített támogatottsága nagyon közel áll egymáshoz - derül ki a Závecz Research Intézet szeptemberi pártpreferencia-felméréséből.

Az elmúlt egy hónapban alig változtak a pártok támogatottsági adatai. Míg a Fidesz tábora március és augusztus között 31-ről 36 százalékra nőtt, most valamelyest csökkent, 34 százalékra. Az ellenzéki pártok közül továbbra is a DK a legerősebb, a múlt havival azonos, 10 százalékos a támogatók aránya. A Momentum ismét 7, a Jobbik 6 százalékon áll, majd ugyancsak változatlan eredménnyel, 5 százalékkal következik az MSZP. A Párbeszéd, az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékosak, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékos A pártnélküliek aránya 28 százalékról emelkedett 30 százalékra.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 50 százalékos, a DK eddigi legjobb eredményével, 18 százalékos.

A Momentum 10 százalékos támogatói körrel rendelkezik az aktív szavazók körében, míg a Jobbiknak 9, az MSZP-nek 6 százaléka van. Ebben a hónapban az elkötelezett szavazók körében is azonos a Mi Hazánk, az LMP és a Párbeszéd támogatottsága – 2-2 százalékot érnek el. A Kétfarkú Kutyapárt tábora 1 százalékos. - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Fidesz illetve az ellenzéki együttműködésben résztvevő hat párt összesített támogatottsága nagyon közel áll egymáshoz:

a teljes választókorú népesség körében 34-32-re, a biztos pártválasztók között 50-47-re vezet a kormánypárt.

A Fidesz előnye, hogy szavazótábora régóta stabil nagyságában és többé-kevésbé összetételében is. Ebben a parlamenti ciklusban a kormánypárt legalacsonyabb támogatottsága 31százalék volt, a legmagasabb 36 százalék, az átlagos pedig 33 százalék. Az ellenzéki egység viszont mostanában formálódik s mint az előző hónapban bemutattuk, az érintett pártok szavazóiban erőteljes, 90 százalékot meghaladó az egyetlen közös lista preferálása, a közös egyéni jelöltekkel kapcsolatos igényüket pedig már tavasszal is mértük.

Amíg a Fidesz táborának szociológiai, demográfiai összetétele önmagában eléggé kiegyenlített, addig az ellenzéki pártok együttesen tudják biztosítani a széles társadalmi beágyazottságot. A DK és az MSZP a 60 év feletti szavazók körében kedvelt, mindkét párt a teljes népességen belüli támogatottsági arányának közel dupláját éri el ebben a csoportban (18 illetve 9 százalékot). A Momentum kifejezetten népszerű a 30 év alattiak között, e korcsoportban a Fidesz mögött a második helyen áll – 13 százalékkal. A Jobbik a harmincas, negyvenes korosztályban kedveltebb az átlagosnál, itt 9 százalék támogatja.

Az ellenzéki pártok szavazótáborai iskolai végzettség szerint is különböznek valamelyest: a Jobbik leginkább a szakmunkás végzettségűek körében kedvelt, a DK és a Momentum az érettségizettek körében – a támogatottsági arányok másfélszeresei a teljes népességen belül mért arányoknál.

A települési sajátosságok közül kiemelendő, hogy az ellenzéki pártok zömének főleg a városokban erős a beágyazottsága. Az MSZP a fővárosban erős (9%), a DK a kis- és közepes városokban (14%), a Momentum mindegyik várostípusban (9-10%). A Jobbik a kisvárosok mellett leginkább a falvakból tudja hozni az ellenzéki együttműködésbe a szavazókat – 10-10 százalékot.

A kormánypárti szavazók valamivel aktívabbak, mint összességében az ellenzékiek: 55 illetve 51 százalék a biztos választási részvételt ígérők aránya. Utóbbiak körében azonban jelentős eltérések vannak, amíg például a DK-sok körében 61 százalék biztosan ott lenne egy mostani választáson, addig az LMP-sek körében 30, az MSZP-sek között 44 százalék.

Az adatfelvétel ideje szeptember 7-18. volt, ezer ember megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

A légkör kaotikus természete miatt 7–10 napnál hosszabb távra nem lehet megbízható vagy pontos időjárás-előrejelzést készíteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Gaál Áron hozzátette: a csapadék-előrejelzés az egyik legkomplexebb feladat a meteorológiában. Azzal együtt valószínű, hogy a mostani „hőkupolának” heves zivatarok vetnek majd véget valamikor a hét közepén.

Orbán Viktor és Magyar Péter is reagált Hajdu János kihallgatásának hírére

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját, Hajdu Jánost. Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai indíttatású eljárásról beszélt és kiállt a volt TEK-parancsnok mellett, míg Magyar Péter kormányfő feltette a kérdést: „Vajon ki lesz a következő?”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Már a tavasz is pokoli forróságot hozhat: brutális változás kapujában áll Európa

Már a tavasz is pokoli forróságot hozhat: brutális változás kapujában áll Európa

Az extrém hőhullámok jelentik Európa legsúlyosabb éghajlati fenyegetését, amelyek a 21. században egyre gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá válnak. Ez a jelenség az üvegházhatású gázok kibocsátásának közvetlen következménye, hatásai pedig ma már szinte minden emberi tevékenységet érintenek az iskolai naptáraktól egészen az egészségügyig - tudósított a Phys.org.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×