Infostart.hu
eur:
367.41
usd:
323.11
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Júniusban újra iskola? – íme a javaslatok

Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken az alsósoknak újrainduljon az oktatás az iskolákban. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja szerint azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni.

Az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga – hangsúlyozta az InfoRádiónak Horváth Péter.

A szakember tájékoztatása szerint az akciócsoport ugyanakkor komoly megbeszélést folytatott azzal kapcsolatban, hogy

van-e értelme júniusban újraindítani az iskolai oktatás, és ha igen, akkor az ország mely területein, milyen évfolyamokon.

Meglátásuk szerint erre az első négy osztályban lenne lehetőség, azonban a kötelezőséget kényes kérdésnek tartják, miután biztosan vannak olyan szülők, akik jobban féltik visszaengedi a gyermeküket az iskolapadba. A párhuzamos, vagyis az egyszerre történő digitális és helyi oktatást viszont semmiképp sem támogatnák, hiszen erre megfelelő munkaerő sincsen.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke megjegyezte, külföldön is számos megoldás született, hiszen a legtöbb országban nem állt vissza százszázalékosan a hagyományos oktatás. Van, ahol délelőtti, délutáni csúsztatásban oldották meg a bejárást, de arra is akad példa, hogy felváltott napokon járnak iskolába a diákok. Mindenesetre az oktatási akciócsoport azt támogatja, hogy ha valakik, akkor az első–negyedik évfolyamosok térhetnének vissza, elsősorban azokon a településeken, ahol kisebb mértékű a fertőzöttség. Továbbá, hogy

a településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.

A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis június 15-ével érhetne véget, hogy aztán a sokon következő a már szokásossá vált szeptember 1-jével indulhasson. Az viszont kétségtelen, tette hozzá Horváth Péter, hogy amiatt, hogy a szülők szabadságolása nagyban változott a korábbi évekhez képest a veszélyhelyzetben, a szigorú járványintézkedések betartása mellett, az igényekhez igazítva

komolyabb iskolai felügyeleti lehetőségre, napközi ellátásra, esetleg tematikus táborok megszervezésére lehet szükség

a nyári hónapokban.

Az évzárókra, illetve ballagásokra kitérve azt mondta: az érettségi bizonyítványok átadására látnak lehetőséget kisebb csoportokban, amennyiben az intézményekben biztosított a megfelelő biztonsági távolságok betartása, és az nyitott térben történik. A végzősök ballagását, hasonlóan a nyolcadikosokéval, momentán nem támogatják. A hetedikes diákok elmaradt kötelező védőoltását ugyanakkor a munkacsoport szükségesnek látná mielőbb pótolni.

A javító- és osztályozóvizsgákra az alapvető javaslatuk az, hogy amennyiben elbírálható, a digitális munkarendnek megfelelően online kerüljön sor ezekre. De ha szükséges, biztosítva legyen, szem előtt tartva az ismert biztonsági előírásokat, hogy a gyerekek személyes megjelenéssel is teljesíthessék vizsgakötelezettségüket – tette hozzá a szakember.

Az oktatási csoport javaslatokat fogalmaz meg, az iskola újraindításáról a kormány dönt. A kérdésről várhatóan néhány múlva tárgyal a kabinet – mondta a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta: ha a szülők tömegesen igénylik az iskolák újranyitását, akkor elgondolkdnak rajta. Eddig azonban nem tapasztalta ezt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×