6 °C
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kutatásban vizsgálta a koronavírus-járvány hatásait a felsőoktatásra. Több mint 17,6 ezer hallgatótól, 22 egyetemről kaptak válaszokat, 279 szakot lefedve.
A vizsgálat egy része a távoktatásra vonatkozott: a válaszadók 40 százaléka összességében elégedett a távoktatás megvalósulásával a járvány okozta kényszerhelyzetben, de a közlemény szerint
65 százalékuk szívesebben vesz részt a hagyományos tanórákon.
"A 40 százalékos elégedettség ahhoz képest, hogy milyen rövid idő állt rendelkezésre a távoktatásra való átállásra, és milyen hirtelen történt meg, szerintem összességében jó eredménynek mondható. Ez a 40 százalékos elégedettség nem azt jelenti, hogy a 60 százaléka a hallgatóknak teljes mértékben elutasítja a távoktatást, sőt, - egyébként közel 40-45 százaléka a kurzusoknak a hallgatók véleménye szerint kiváltható lenne távoktatási eszközökkel -,
pusztán azt jelenti, hogy az intézmények közötti eltérések nagyon jelentősek lehetnek"
- mondta az InfoRádiónak Murai László HÖOK-elnök. Szerinte azok az intézmények, ahol megvolt már a digitális kultúra már a járványhelyzet előtt is, ott sokkal hamarabb átálltak erre a képzési formára és sokkal jobb minőségű távoktatásban tudták részesíteni a hallgatókat. Ahol viszont nem volt elég erős a digitális kultúra, ott ez nehezebben ment. "Úgyhogy valószínűleg a hallgatói élményeknek és visszajelzéseknek a különbsége az ebből a tényből fakadhat - tette hozzá az elnök.
A HÖOK vizsgálata külön foglalkozott az oktatás hozzáférhetőségével is a veszélyhelyzetben. Kiderült, hogy sok hallgató számára a korlátlan internetelérés sem alapvető.
Murai László szerint ez szociális kérdés, és
minden negyedik hallgató csak korlátozott internethozzáféréssel tudott részt venni a távoktatásban, ami nagy problémát jelent.
A felsőoktatásban tanulók jellemzően családi támogatásból, ösztöndíjból, diákmunkából származó keresetből és diákhitelből gazdálkodnak. De nincs meg mindenkinél mind a 4 bevételi forrás. A koronavírus-járvány okozta válság a legsúlyosabban azokat a hallgatókat érinti, akik nagyban támaszkodnak munkából származó bevételeikre.
"Közel egyharmaduk elvesztette a munkáját: ezek jellemzően diákmunkák voltak. Az jól látható, hogy a cégek a járványhelyzet elindulása után
első megszorító lépésként a diákmunkásaiktól váltak meg, és ez nagyon nagy problémát okoz közel 300 ezer hallgatónak Magyarországon"
- mondta Murai László.
Hozzátette, azért vannak intézkedések, amelyek ezt a szomorú helyzetet megpróbálják enyhíteni. Ezek közül kettőt emelt ki. Az egyik, hogy a felsőoktatási intézményekben szerinte nagyon-nagyon jó konstrukciókat dolgoztak ki az intézményvezetők és a hallgatói önkormányzatok a rendkívüli szociális ösztöndíj kibővítésére. Ez egyszeri, gyors, 50-60 ezer forint nagyságrendileg, de nem összehasonlítható a Diákhitel Plusz összegével, ami egyszeri 500 ezer forint nulla százalékos hitelt biztosít a rászoruló hallgatóknak" - tette hozzá az elnök.
Egy 2017-es kutatás szerint a felsőoktatási hallgatóknak átlagosan havi 120 ezer forintra van szükségük a megélhetéshez. Sokak lakhatási költségei csökkentek azzal, hogy most hazaköltöztek, ez könnyebbség. A tanulmányok folytatásánál viszont nehezítő körülmény - hívta fel a figyelmet a HÖOK elnöke. Úgy fogalmazott, hogy rengeteg hallgató most két-három testvér mellett egy 40-50 négyzetméteres lakásban kell a távoktatásban részt vennie, és ez nyilván egy nagyon nehéz élethelyzet, amivel az egyetemistáknak meg kell birkózniuk.
"Azt látjuk, hogy ahhoz, hogy ezek az élethelyzetek helyreálljanak,
a kollégiumi szolgáltatásnak egy idő után vissza kell állnia az élet normális medrébe, mert a nélkül a magyar egyetemisták kevésbé hatékonyan tudnak részt venni a magyar egyetemi oktatásban"
- tette hozzá Murai László.
A teljes kutatási eredményt a HÖOK a közeljövőben fogja közzétenni. A szervezet fontosnak tartja, hogy amennyiben a távoktatás velünk marad a veszélyhelyzetet követően is, úgy a változások a hallgatói visszajelzéseken alapuljanak. A téma összetettsége okán a HÖOK további kérdőíveket is fog készíteni annak érdekében, hogy a hallgatók véleményét minél szélesebben megismerje, legközelebb a vizsgaidőszakban az elektronikus vizsgáztatás kérdéséről.
