"A matematika egyik tétele szerint két negatív szám szorzata mindig pozitív szám. Nehezen érthető izgazság ez. Ha lefordítjuk a törtnénelem nyelvére, hirtelen kirajzolódnak előttünk a magyar história alapjai. Szinte minden forradalmunk és szabadságharcunk negatív eredménnyel zárult. Végül mégis mindig pozitív eredmény lett, megmaradás, szabadság, haza. Igazi misztérium ez, melyet minden nemzeti ünnepünk felidéz" - kezdte beszédét Orbán Viktor.

Kijelentette:

az '56-os magyar szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak.

"Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térőnek tűnő lehetőség. Meg kellett próbálni. Meg is próbálták, halált megvető bátorsággal, rossz vitáikat maguk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel. Olyan egységben, ahogy a hont foglaltuk. Olyan halált megvető bátorsággal, mint Nándorfehérvárnál. Olyan tiszta szívvel, mint 1848 márciusában. Dicsőség a hősöknek" - emlékezett a miniszterelnök.

Hozzátette: ahogy távolodunk 1956-tól, egyre fogy azok száma, aki, még megélték ezt a korszakot. "De azóta is minden évben összejövünk, ha esik, ha fúj, és ez így lesz minden év október 23-án, amíg magyarok élnek a Földön".

Ezután Faludy Györgyöt idézte Orbán Viktor: 1956 nekünk nem emlék és történelem, hanem a szívünk és a gerincünk. A miniszterelnök szerint csak az 56-os hősök által adott minta, a hősiesség és nagyság mintája tette lehetővé, hogy "mi magyarok még a kommunista elnyomás alatt is büszkék legyünk a hazánkra".

De 1100 évvel honfoglalás, 1000 évvel a keresztény állam megalapítása után, túlélve megszállókat és megszállásokat, még mindig itt vagyunk - hangsúlyozta a kormányfő. A minket eltörölni kívánó hatalmak és hatalmasságok ellenében "mégis mindig megmaradtunk valahogy – ez egy tőről metszett sikertörténet, ez a magyar törtnélem matematikája, a sok sok mínusz kiadott valahogyan egy pluszt".

Ezután arról beszélt Orbán Viktor, hogy az 1956-os események, valamint a majd félszáz év szovjet és kommunista megszállás után "úgy éreztük, megnyugodhatunk, végre összhangba került a kultúránk és a világpolitikai helyzetünk. Végre elfogadhatjuk helyünket Európában, amely a keresztény öntudat és az emberi fundamentumok talaján áll. Álmunkban sem képzeltük, hogy 29 évvel a rab nemzetek kiszabadulása, a kettétépett népek egysülése után új rabiga fenyegeti Európát.

Ki gondolta volna, hogy Európát nem amerikai vagy orosz törekvések sodorják veszélybe, hanem saját maga? Hogy néhány év alatt a lejtőre kerül és a bukás szélére sodródik?"

- tette fel a kérdést a kormányfő.

Ezután arról beszélt, hogy az európai emberek nemzetek polgárainak születnek, ez adja a kontinens egységét, ez engedte a népeket, a kultúrát, a tudományt virágozni.

"Ki gondolta volna, hogy újra lábra kaphat az Európát már többször is romba döntő birodalmi gondolat? Hogy mások akarják megmondani, kikkel éljünk együtt a saját hazánkban? Hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak vagy Lengyelországnak, megfenyegetik Romániát és Szlovákiát, és még Olaszországot is"?

Nemzetek európájához csatlakoztunk - ismételte meg Orbán Viktor, azt hangsúlyozva, hogy

Európát a birodalomépítési vágyak, kísérletek vitték tévútra,

ezek felelősek a 20. század szenvedéséért és feldúlásért. "Fasizmus, szocializmus, kommunizmus mind birodalmi álmokat dédelgettek, új emberfajtákat akartak létrehozni és soha nem látott léptékű üzleti profitokat" - mondta a kormányfő, aki szerint "most újra birodalmi dallamokat játszanak Brüsszelben. De nem fegyverekkel. Brüsszelből sosem hódítottak, csak gyarmatosítottak. De Magyarország sosem vette el más hazáját, éppen ezért mi sem adjuk oda másnak a mi hazánkat".

Szerinte Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak. "Ma már számos európai országban is az ő híveik kormányoznak, ezért tudhatjuk, milyen lesz a szép új világ, ha rajtuk múlik. Növekvő számban tűnnek fel más országokból katonakorú fiatal férfiak, és még a mi életünkben kissebbségbe szorítják az európaiakat. A politikai manipuláció mindennapos lesz, a szólás és sajtószabadság addig terjed, amít őket visszhangozza" - mondta Orbán Viktor.

Arról beszélt, hogy akik európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül bevándorláspártiak, és elvják, hogy minden nép alakítsa magát multikultuálissá. "Szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől. Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Az akarat hiányzott" - vázolta a miniszterelnök, hozzátéve: a multikultuális, egységessé simított birodalom, a szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, a koalíció a pénzügyi spekulánsokkal – ez lenne szerinte Soros György paradicsoma.

Zárszóként az Európai Parlamenti választásról beszélt, amely véleménye szerint eldönti, merre forduljon Európa szekere. "Mi sem maradhatunk csöndben. Ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb ügy mögé sem tudunk felsorakozni.

Meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját.

Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját és támogassuk helyette a hazafiasság kultúráját. A világ gazdagabb, az emberiseg jobb lehet, ha a nemzetek színes világa benépesíti a Földet" - összegzett Orbán Viktor.

Végül kijelentette: "Nem akarunk és nem fogunk lemondani a hazánkról semmilyen birodalom vagy globális kormányzás kedvéért. A nemzeti érzéseinket nem eltörölni akarjuk, hanem bátorítjuk. Szabadjára engedjük ezeket, hogy ki- és felszabadítsák a magyarokban lévő tehetséget" - vázolta a kormány irányvonalát. Beszédét felszólítással zárta: "Válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"