Czibere Károly a Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete által szervezett regionális szakmai nap sajtótájékoztatóján azt mondta: a járásokban januártól kialakított család- és gyermekjóléti központok dolgozói komolyan veszik feladataikat, azt felkészülten, felelősségteljesen végzik.

Az Országgyűlés a párhuzamosságok megszüntetése, a családok hatékonyabb támogatása érdekében tavaly nyáron döntött a gyermekjóléti és a családsegítő központok egyesítéséről.

A reform részeként a gyermekjóléti szolgálatoknál elválasztották egymástól a családgondozási és a hatósági feladatokat, a szolgálatok erősítése érdekében növekedett azok támogatása és a dolgozók bérére fordítható összeg.

A járásonként létrehozott járásközponti önkormányzati fenntartású család- és gyermekjóléti központok száma országosan 48-ról 198-ra emelkedett. Feladatuk a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezése, a gyámhivatallal való kapcsolattartás, s olyan speciális szolgáltatások biztosítása, mint a pszichológus. A szolgálatoknak januártól kizárólag szolgáltatási feladataik vannak.

Czibere Károly a gyermekjóléti reformot az ágazat legnagyobb horderejű átalakításának nevezte az 1997-es gyerekvédelmi törvény életbe lépése óta.

A kormány elkötelezett abban, hogy a gyermekeink minden, az életkoruknak megfelelő segítséget megkapjanak szellemi, lelki, testi fejlődésükhöz - fogalmazott. Hozzátette: ez egyrészt az alaptörvény által biztosított jog, de emellett jól felfogott társadalmi érdek is, hiszen a gyermekek támogatása olyan beruházás egy társadalom jövőjébe, amelynek minden forintja megtérül.

A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek tekintetében fokozott felelősségünk van, hogy ne kallódjanak el, és mindegyikük számára megteremtsük az esélyt a felemelkedésre - mondta Czibere Károly.

Az államtitkár kitért arra: több olyan intézkedés van még, amely ezt a célt szolgálja. Példaként a bölcsődei reformot és a gyermekétkeztetés kiterjesztését említette.

Czibere Károly fontosnak nevezte, hogy az ágazatban dolgozók valódi érdemi segítséget kapjanak a kormánytól, s elegendő eszközük, idejük, erőforrásuk legyen a családokkal foglalkozni. Ennek mentén egy családgondozóra nem 50-60, hanem legfeljebb 25 család jut, amelyeket havonta egyszer meg kell látogatniuk.

Hangsúlyozta: annak érdekében, hogy e feladatokra munkatársakat találjanak, s a mostaniakat anyagilag megbecsüljék, növelték a dolgozók bérére fordítható összeget.

A kormány tisztában van azzal a hősies küzdelemmel, amit a gyermekeinkért folytatnak - hangoztatta.

Czibere Károly szólt arról is, hogy a szakemberek munkáját egy, a napokban elkészült szakmai protokoll, módszertani ajánlás segíti, az Emmi és az ágazat vezetésének javaslattevő, tanácsadó szerveként pedig megalakul a gyermekjólét és gyerekvédelem szakmai kollégiuma.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekjóléti reformmal januárban életbe lépett változások tapasztalatait egy nyolc állomásból álló konzultációsorozat keretében vitatják meg az érintett szakemberekkel.

Ennek első állomása Kaposvár, amely olyan érdekes modelleket dolgozott ki a szociális védelem rendszerében, amelyek a jogalkotóknak és más városok vezetőinek is mintaként szolgálhatnak arról, miként kell gondolkodni rászorulók segítéséről.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város többszintű segélyezési rendszert vezetett be, minden rászorulón igyekszik segíteni, s erre évi mintegy 250 millió forintot költ.

"Ha valakinek téli tüzelőre, gyógyszerre van szüksége, megvesszük helyette, ha nem tudja fizetni a villanyszámláját, kifizetjük helyette, ha munkát keres, munkalehetőséget biztosítunk neki" - mondta.

A politikus szólt arról, hogy a gyermekjóléti reform tizenhat új családgondozó felvételét jelenti a somogyi megyeszékhely családsegítő központjába. A bérükről elmondta, hogy egy pályakezdő családsegítő az ágazati pótlékokkal nem 129 ezer, hanem 172 ezer 600 forintot keres havonta.