"Azt gondolom, hogy a valóságban tranzitzónák nem lesznek, csak a törvény szövegében. Ha mégis létrehoznák azokat, akkor abban különböznének a jelenlegi gyűjtőpontoktól, hogy a zónákat a törvényalkotó zárt intézményeknek képzeli el, tehát fogva tartást akar bennük megvalósítani. Vagyis az emberek nem hagyhatják el ezeket, csak Szerbia felé" - magyarázta a nemzetközi jogász.

Utalt azonban arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy korábbi francia bírósági ügyben feketén-fehéren kimondta: a tranzitzóna is az állam területe.

"Tehát ha ott valakit fogva tartanak, az ugyanúgy a bírói felülvizsgálattól függővé tehető, a bíróságnak kötelessége dönteni a személyek fogva tartásáról, mint ahogy az ország területén" - mutatott rá Nagy Boldizsár.

A legrövidebb idő, amit az emberek a tranzitzónában tartózkodnak, minimum nyolc nap, de a nemzetközi jogász szerint valójában ennél többről lesz szó, mert nem lesz kapacitás a kérelmek elbírálására.

A tranzitzónák elhelyezkedésével kapcsolatban napvilágra látott különböző híreket tisztázandó Nagy Boldizsár hangsúlyozta: fel sem merül, hogy Magyarország szerb területen építhetne tranzitzónát. Ez természetesen magyar területen lenne, a határvonaltól, illetve a kerítéstől számított hatvan méteren belül.

"A tranzitzónát úgy képzeli el a törvényalkotó, mint egy internáló tábort, hisz oda be akarja zárni az embereket. Arról van szó, hogy ha jön mondjuk 2000 ember egy nap és 300 embert akar egy épületbe berakni, akkor hét épületet kell építeni az első napon. Ha másnap jön 2000 ember, újabb hét épületet kell építeni. Én ilyen csodát még nem láttam Magyarországon - fogalmazott a nemzetközi jogász.

Hozzátette: a tranzitban minden fogadási feltételt biztosítani kell, a közüzemi szolgáltatásokat, az élelmezést, az egészségügyi ellátást, a gyerekek iskoláztatását egyaránt.

Azzal kapcsolatban, hogy a honvédség is jogosítványokat kapott a migrációval összefüggésben, Nagy Boldizsár kijelentette: a menekülő nem veszélyes személy.

"A menekülőtől nem kell félni és főleg nem kell leküzdeni őt, hanem meg kell védeni" - hangsúlyozta.

Azt is jelezte, hogy az európai unió jogrendje azt mondja: Európában menekülni szabad, bármilyen módon. A magyar törvény pedig rendelkezik arról is, ha valaki nem akarja regisztrálni magát. Ez az ő kérelmének elutasítása mellett szóló egyik érv.

"Azzal lehetne védeni a schengeni határt - de ebben az ügyben nem jár el senki - hogy akiről jogerősen kimondtuk, hogy nem menekült, azt haza kéne szállítani" - vélekedett a nemzetközi jogász.