Vannak az atomerőművek létesítésével, működtetésével kapcsolatos olyan adatok, amelyeket soha senki nem hozott nyilvánosságra, aki atomerőművet épített. Ezért volt szükség Paks esetében bizonyos dokumentumoknál a 30 éves titkosításra - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke az Inforádió Aréna című műsorában.

"Ami itt hiba volt, hogy világosan és őszintén el kell mondani: vannak olyan műszaki adatok, amelyek nem nyilvánosak, ezek az adatok pedig a teljes működés alatt titkosak szoktak lenni. A jelenlegi törvény a leghosszabb időtartamra 30 évre teszi lehetővé a titkosítást, kétszeri meghosszabbítással" - hangsúlyozta a parlamenti alelnök.

Az előterjesztés tartalma tekintetében a kormánynak igaza van, nem ez volt a probléma a titkosítással - tette hozzá Gulyás Gergely.

"A vita abból alakult ki, hogy a kormányzati előterjesztés indokolása kétségkívül bizonyos kívánni valót hagyott maga után, hogy finom legyek, mert mondhatnám azt is, hogy nem volt" - fogalmazott.

A fideszes politikus kiemelte, nem általános titkosításról van szó, az előterjesztés és a módosítás is az üzleti és műszaki adatok esetében tette ezt lehetővé, nemzetbiztonsági okokból vagy szellemi tulajdon védelme érdekében.

"Ezek szerintem ésszerű titkosítási okok. Minden egyes esetben, ha valaki közérdekű adatot kér, és a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására ezen okokra tekintettel kerül sor, akkor a bíróság vizsgálja: valóban fennáll-e az a nemzetbiztonsági érdek, vagy az a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, ami a titkosítást indokolta" - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Mivel biztonsági okokból és a technológia lényegére tekintettel van mód a titkosításra, minden más esetben a titkosítás jogellenes lenne és bíróság által kikényszeríthetővé válna. A parlament alelnöke visszautasította az ellenzéki vádakat, hogy a titkosítás a korrupció előkészítését segítené.

"A nemzetbiztonsági ok már előállhat például üzleti információ tekintetében is. Az a kérdés, hogy milyen mértékű bontás az, amire egy ilyen projekt költségvetése kiterjed és azon belül mit és hogyan kell közölni" - mutatott rá a politikus.

Hozzátette: egy másik uniós államban, Finnországban is a Roszatom épít erőművet, és ott sem hoznak több adatot nyilvánosságra, mint Budapesten.

Gulyás Gergely a parlament kéthetes ülésezési rendjével kapcsolatban megjegyezte: az új rendszerben nagyobb hangsúly kerül a bizottsági munkára, illetve nem tartanak egyszerre plenáris és bizottsági ülést.

Az új házszabály véleménye szerint reagált azokra a kritikákra, amelyeket a mindenkori ellenzék az elmúlt bő évtizedben felvetett és láthatóan lelassította a törvényalkotás folyamatát. Az általános vita nagyjából a régi szabályok szerint plenáris ülésen történik, de a részletes vita két szakaszban: a szakbizottságokban és a törvényalkotási bizottságban zajlik, majd ezt követően a parlament plenáris ülésén fejeződik be.

"Ebben a rendszerben jól látható, hogy sokkal tervezettebb és az új rendszerhez jobban igazodó munkarend érvényesül a parlamentben: az egyik héten a plenáris ülésen van a hangsúly, a másik héten pedig a bizottsági munkán. Mivel semmilyen olyan ellenőrzési jogosítványtól nem akartuk az ellenzéket megfosztani, amivel eddig rendelkezett, azt tartottuk szerencsésnek, ha biztosítjuk valamennyi ellenzéki jogosítvány ugyanolyan időkeretben és minden héten történő gyakorlását" - húzta alá a parlamenti alelnök.

A politikus elmondta, a kormánynak az egyetlen lehetősége, amellyel gyorsíthatja a rendes a tárgyalást, a kivételes eljárás. Ebből négy lehet egy félévben, szemben a korábbi 12-vel. Ezek is csak olyan törvények esetében alkalmazhatóak, amelyeknek nincs költségvetési rendelkezése, nem érint költségvetést és zárszámadást, alkotmányt. Egyébként a rendes eljárás szerint kell tárgyalni az előterjesztéseket.

"Hogy ez milyen változást jelent, azt jól mutatja, hogy ebben a ciklusban átlagosan 52 nap alatt fogadtunk el egy jogszabályt, míg az előző ciklusban ez az időtartam 30 nap volt" - mutatott rá Gulyás Gergely.