Putyin azért jön Magyarországra, hogy demonstrálja: van még partnere az Európai Unióban - mondta Sz. Bíró Zoltán.

"Ez Oroszország számára fontos. Ha hinni lehet a kiszivárogtatott híreknek - én ezt hitelt érdemlőnek gondolom -, a kezdeményezés nem magyar részről történt, hanem orosz részről. Ebben a pillanatnyi helyzetben az érdekelt ebben a találkozóban Putyin volt, aki ezzel a látogatással is demonstrálni akarta, hogy vannak olyan partnerei az Európai Unión belül, akik ebben a feszült geopolitikai helyzetben is hajlandók fogadni. Hozzáteszem, hogy normális esetben egy ilyen súlyú, ilyen jelentőségű állam első számú vezetőjének magyarországi látogatása egyértelmű politikai, külpolitikai, diplomáciai siker. A probléma, hogy nincs normális helyzet. Egy ilyen feszült helyzetben ez kétségeket, komoly problémákat, bizonytalanságot ébreszt a magyar kormánnyal szemben. Szerencse ebből a szempontból, hogy a minszki megállapodás nem kudarccal végződött, tehát nem növelte a feszültséget, hanem tompította. Ha kudarccal járt volna, a mostaninál is nehezebb lett volna megmagyarázni ennek az útnak az indokoltságát" - fejtette ki a történész.

Az Oroszország-szakértő úgy látja, hogy Orbán Viktor kijevi látogatása nem több, mint a putyini vizit-diplomácia ellensúlyozása. A történész egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy Putyin budapesti látogatása a jelenlegi feszült helyzetben nagyon komoly bizalmatlanságot szül Magyarországgal szemben, ugyanakkor kedvező körülménynek tartja, hogy az orosz elnök a viszonylagos megnyugvást hozó minszki megállapodás után érkezik hozzánk.

"Láthatjuk, hogy azok a szereplők, akik tudnak közvetíteni a válságkezelésben, és ezt a nem egyszerű közvetítői szerepet is, mint láttuk, Minszkben 16-17 órát tárgyalva tudják csak teljesíteni, nagyságrenddel fontosabb európai államok, mint mi vagyunk. Se közvetítő, se nyomásgyakorló, se üzenetátadó szerepünk nem lehet, ezt egy taktikai lépésnek gondolom. Ha én ilyen helyzetben lévő miniszterelnök lennék, én is ezt tettem volna: kiutazom Ukrajnába és ezzel demonstrálom a nyugati partnereknek, hogy mégiscsak ebbe a táborba és csapatba tartozom és szolidaritást vállalok Ukrajnával. Szerintem ezt a keddi látogatást próbálja bizonyos mértékig ellensúlyozni, ilyen helyzetbe sodródva én is ezt tenném, de érdemi tárgyalást nem gondolok Porosenko úr és Orbán Viktor között" - mondta Sz. Bíró Zoltán. 

Az Oroszország-szakértő nem lát esélyt arra, hogy határidőre teljesüljenek a minszki megállapodás feltételei.

Sz. Bíró Zoltán szerint már az aláírók személye is mutatja, hogy nem lehet túl sokat várni a minszki megállapodástól.

"A tizenhárom pontos tűzszüneti megállapodásban van néhány olyan elem, amelynek teljesülését egyelőre nagyon bizonytalannak és törékenynek látom. Nem beszélve arról, hogy ezt a megállapodást nem az elnöki találkozón részt vevő első számú vezetők írták alá, hanem az úgynevezett minszki kontaktcsoport, amelynek a tagja Oroszország kijevi nagykövete, Mihail Zurabov; a korábbi ukrán elnök, Leonyid Kucsma, aki 1994-2004 között állt Ukrajna élén; továbbá a két szakadár terület első számú vezetője: Zaharcsenko és Plotnyitszkij; illetve egy svájci diplomata nő. Ez a dokumentum azért fontos, mert elvileg esélyt ad arra, hogy néhány napon belül valóban létrejöjjön a tűzszünet, a nehézfegyvereket egymástól kellő távolságra vonják vissza mindkét oldalon" - magyarázta a szakértő.

A történész szerint a megállapodás négy feltételt szab a határprobléma megoldásához.

"Annyi egyéb teendő lesz ezt követően, amivel kapcsolatban komoly aggályaink lehetnek, például hogy mi lesz az ukrán-orosz határral. Pillanatnyilag - hosszú hónapok óta - az orosz erők, humanitárius vagy akár fegyverek, katonai erők átjuttatása akadálymentesen történik. Ebben a most megkötött megállapodásban van egy pont, ami rendelkezik erről a határról, előírja, hogy visszakerül az ukrán kormányerők ellenőrzése, de négy olyan feltételt szab, amelyek teljesültét én nagyon bizonytalannak tartom. Először is: elkezdődjenek a helyi választások, mellette teljes körű politikai rendezésre kerüljön sor, megtörténjen az alkotmány változtatása és ezeket követően a helyi vezetőkkel való konzultáció után történik majd meg a határszakaszok átadása" - mutatott rá Sz. BÍró Zoltán. 

A szakértő elképzelhetetlennek tartja, hogy ezek a feltételek teljesüljenek a megállapodásban rögzített határidőig, 2015 végéig.