A Ház ülése hétfőn 13 órakor kezdődik, a napirend előtti felszólalások után az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangozhatnak el. A parlament ezt követően hétfőn csak a hét második napján elfogadni tervezett javaslatok bizottsági összegző módosító indítványairól vitatkozhat, a határozathozatalt ugyanis kedden reggel tartják.

Az Országgyűlés így ekkor dönthet a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló igazságügyi minisztériumi javaslatról. Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a kormány betartja, amit ígért, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek majd. A tárcavezető emellett azt is megjegyezte, hogy széles körű választási lehetőséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, illetve a jen- vagy VIP-hitelesek, dönthetnek úgy, hogy megtartják devizahitelüket, és nem élnek a forintosítással.

A miniszter a forintosítási törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: figyelembe kellett venni, hogy milyen induló kamatfelár volt a devizahitel felvételekor, és alapvetően azzal számoltak, hogy az eredeti kamatfelár álljon vissza. Ugyanakkor meghatároztak egy minimum kamatfelárat, amely egy százalék, és egy maximumot is: ez a lakáshiteleknél 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél 6,5 százalék. A kormány álláspontja szerint ezzel is javul a devizahitelesek pozíciója - hangsúlyozta Trócsányi László.

Szavazás várható a jövő évi költségvetéshez benyújtott több mint félezer képviselői módosító indítványról is, így az azok között szereplő 60-70 kormánypárti változtatási javaslatról is. Ezek között szerepel például az a javaslat, amelyben összesen öt fideszes és kereszténydemokrata politikus százmillió forintot biztosítana a közérdekű kéményseprő-ipari közszolgáltatók meg nem térülő költségeire.

A képviselők emellett új törvényt fogadhatnak el a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról, továbbá az európai társulásokról.

A második ülésnap napirendjén a szavazásokat követően nyolc előterjesztés általános vitája szerepel. Egyebek mellett tárgyalni kezdhetik Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köznevelési törvényt érintő módosításait, amelyek elfogadása esetén szülői kérésre nem lehetne évfolyamismétlést engedélyezni a diákoknak az első osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások pedig átkerülhetnének az Oktatási Hivatalhoz.

Napirenden szerepel Balog Zoltán szociális területet érintő változtatási kezdeményezése is, amely - több gyermekvédelmi intézkedés mellett - megtiltaná a 14 évesnél fiatalabbak részvételével zajló ketrecharcokat.

A keddi ülésnapon tárgyalhatják még azt az indítványt is, amelynek révén az Országgyűlés a hűség falvai címet adományozhatja az I. világháborút követően Magyarországhoz visszatért nyugat-magyarországi településeknek.

Szerdán a parlament öt törvénymódosítás általános vitáját bonyolíthatja le, ezek közül három is a dohánykereskedelemhez, illetve a trafikokhoz kapcsolódik.

A képviselők várhatóan ekkor tárgyalhatják meg azt a kormánypárti előterjesztést, amely az árbevétel alapján sávosan emelkedő, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné a dohányipari vállalkozásokat. Vita kezdődhet arról a javaslatról is, amely alapján a trafikok csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított nagykereskedőtől vásárolhatnának dohányterméket, továbbá arról is, hogy a trafikok a jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket és mobil-feltöltőkártyát is árulhassanak-e.

A jövő heti ülés végén kerülhet napirendre a kormány azon javaslata, amely megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését az egymást követő üzleti évben is veszteséges nagyobb üzleteknek. A kabinet azoktól a cégektől várná el a nyereséges működést, amelyek nettó árbevétele az egymást követő két üzleti évben eléri az 50-50 milliárd forintot. A javaslat emellett a világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén is betiltaná a nagyobb szuper- vagy hipermarketeket.