3 °C
A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.
A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást - a büntetett hozzájárulása esetén - hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből.
A kormány indoklása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.
A képviselők a kötelező kegyelmi eljáráshoz kapcsolódóan létrehoztak egy új testület is. A kegyelmi bizottság szerepe az igazságügyért felelős minisztertől és a köztársasági elnöktől független vélemények megjelenítése. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki a büntető ügyekben eljáró bírók közül.
Az Országgyűlés emellett - a büntetés-végrehajtási inézetek telítettségének csökkentésére és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítésére hivatkozva - bevezette a reintegrációs őrizetet is, amellyel az elítéltek korlátozottan visszanyerhetik személyi szabadságukat, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba távozhatnak, amelyet csak meghatározott esetekben hagyhatnak el. Az ilyen esetek közé tartozhat például a munkavállalás, illetve tanulmányok folytatása.
A reintegrációs őrizet legfeljebb hat hónapig tarthat és kizárólag a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott.
A tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex módosításainak egy része nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést tartalmaznak, és például a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló európai irányelveket ültetik át a magyar jogrendbe.
Az igazságügyi miniszter indoklása alapján a változtatások között szerepelnek még az eredeti javaslat pontatlanságait javító intézkedések is.
Az Országgyűlés emellett - a büntetés-végrehajtási inézetek telítettségének csökkentésére és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítésére hivatkozva - bevezette a reintegrációs őrizetet is, amellyel az elítéltek korlátozottan visszanyerhetik személyi szabadságukat, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba távozhatnak, amelyet csak meghatározott esetekben hagyhatnak el. Az ilyen esetek közé tartozhat például a munkavállalás, illetve tanulmányok folytatása.
A reintegrációs őrizet legfeljebb hat hónapig tarthat és kizárólag a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott.
A tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex módosításainak egy része nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést tartalmaznak, és például a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló európai irányelveket ültetik át a magyar jogrendbe.
Az igazságügyi miniszter indoklása alapján a változtatások között szerepelnek még az eredeti javaslat pontatlanságait javító intézkedések is.
