A Cambridge-i Egyetem történészprofesszora az MTA Történettudományi Intézetének budai várbeli épületében tartott pénteki előadásán elmondta: könyve a szélesebb közönségnek szól, nemcsak szakmabelieknek. "Bár egyes vélemények szerint megkönnyebbülés elérni a térképeket, örömmel nyugtáztam, hogy az eladási adatok alapján a könyv valóban komoly érdeklődésre tart számot" - fogalmazott a 67 éves történész.

Elmondása szerint akkor merült fel benne a könyv megírásának ötlete, amikor egy holokauszt-tagadással kapcsolatos rágalmazási perben - a híres David Irving kontra Penguin Books és Deborah Lipstadt ügyben - szakértőként vett részt, és az ügyvéd azt kérte tőle, ajánljon neki egy laikusok által is érthető, de a legfrissebb kutatási eredményeken alapuló átfogó könyvet a nácizmus hátteréről. Az eredetileg egykötetesre tervezett könyvet végül 7 év alatt írta meg - mondta, hozzátéve: a viszonylag "gyors" haladásban nagyban segítette a több évtizedes, témába vágó kurzusokon szerzett egyetemi tanári tapasztalat.

Evans hangsúlyozta, hogy nem száraz, akadémiai hangot akart megütni könyvében, hanem elsősorban azt akarta megmutatni, hogy a személyes történetekben hogyan nyilvánultak meg a nagy történelmi folyamatok. Vannak olyan élettörténetek, amelyek mindhárom köteten átvezetnek - tette hozzá.

A politikatörténeti szál mellett nagy hangsúlyt fektetett a háttérben meghúzódó kultúr-, társadalom- és gazdaságtörténeti folyamatokra is - mondta, megjegyezve, hogy történészi felfogására nagyban hatott a francia Annales-iskola.

Kiemelte: egyik fő célja, hogy árnyalja azt az elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elterjedt felfogást, amely Hitlert és a németeket mint egy képregény-történet "főgonoszait" ábrázolja, míg a szövetségesek a makulátlan hősök. "Az egyes emberek váltakozó mértékben vállaltak szerepet a Harmadik Birodalom bűneiben, mint ahogy az ellenállásban is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy emberi lényekről, emberi történetekről van szó, és a szerepek árnyaltak, gyakran összetettek vagy összemosódottak. Ezért kerülni kell az egyszerű kategóriákat, beleértve a jogiakat is - mint elkövető és áldozat -, és legfőképpen kerülnünk kell a retrospektív morális ítéletet" - fejtette ki a történész.

A "történelmietlen" kérdésre, konszolidálódhatott-e volna a náci uralom, ha a németek megnyerik a második világháborút, Evans határozott nemmel felelt. Ennek legfőbb okaként azt említette, hogy Hitler a kezdetektől háborúra, méghozzá vég nélküli háborúra készült. "Bismarck háborúi még korlátozottak voltak: kitűzött egy célt, ehhez eszközöket rendelt, majd ha elérte a célt, leállt. Hitler felfogásában a háborúnak nincs korlátja és nincs vége" - magyarázta.

Több kérdés is vonatkozott arra, meg lehetett-e volna előzni a nácik hatalomra kerülését és uralmuk megszilárdulását. Az angol történész szerint a szociáldemokraták és a kommunisták közötti ellentét mellett az is szerepet játszott a nácik felemelkedésében, hogy a legtöbb német alulbecsülte választási győzelmük jelentőségét. "A weimari kormányok átlagos hivatali ideje 8 hónapig tartott, akkor a náci uralom miért tartana tovább? Ezt gondolhatta akkor sok német" - fejtegette Evans.

Az angol tudós elmondta azt is, hogy nem először jár Budapesten, és nagyon örül, hogy újra itt lehet. Elismerően szólt a háromkötetes monográfia magyar kiadásáról is.

A trilógiát magyarul megjelentető Park Könyvkiadó pénteken 17 órakor tartja a harmadik kötet bemutatóját a budapesti Hadik Kávéházban, ahol a szerzővel Ungváry Krisztián történész beszélget Baló György moderálásával.

A háromkötetes mű első, magyarul 2012-ben kiadott darabja a Harmadik Birodalom születését kíséri figyelemmel a 19. századi bismarcki Németországtól az első világháborún át a legnagyobb terjedelemben feldolgozott weimari köztársaság időszakáig. A Magyarországon 2013-ban megjelent második kötet az 1933-as hatalomra kerüléstől az 1939-es háborúba lépésig mutatja be a Harmadik Birodalom történetét, míg a most megjelenő harmadik kötet a második világháború időszakát elemzi: kortársak naplóit, leveleit is felhasználva mutatja be a katonai vezetés, a tudomány és technika szakértőinek és az egyszerű katonáknak a sorsát, élethelyzeteit, dilemmáit a háborús pusztítás és holokauszt közepette.

Bár Evans műve Magyarország szerepét csak érintőlegesen vizsgálja, mégsem csak a német történelem iránt érdeklődőknek lehet hasznos olvasmány, hiszen harmadik kötetében kitér többek között a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, a román-magyar diplomáciai viszonyra, Horthy németbarát politikájára, Magyarország német megszállására, Eichmann budapesti tevékenységére, a kiugrási kísérletre és Szálasi hatalomátvételére is - hívta fel a figyelmet Horváth Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa néhány nappal ezelőtt az MTI-nek nyilatkozva.