Robert Hannigan szerint az Iszlám Állam - ellentétben más terrorhálózatokkal, például az al-Kaidával, amelyek általában rejtőzködve, az internet "sötét zugaiban", névtelenül terjesztik anyagaikat - nyíltan jelen van a Twitteren és a Facebookon, és az általa feltöltött videótartalmak minősége az online játékokéval vetekszik.

Az Iszlám Állam napi 40 ezer twitterüzenetet küldött az iraki Moszul városa ellen indított offenzívája idején, kikerülve a spamszűrőket, ami mutatja, hogy e szélsőséges dzsihádista milícia milyen otthonosan mozog az új médiaközegben - írta a londoni gazdasági napilapban az elektronikus hírszerzésre szakosodott brit szolgálat vezetője.

Hannigan szerint a jelenlegi mobiltechnológia és az okostelefonok exponenciálisan megnövelték a terrorszervezetek lehetőségeit. Az olyan rejtjelezési technikák, amelyeket korábban csak a legfejlettebb eljárásokat alkalmazó bűnözők, illetve az államok használtak, ma már alapfelszerelésként elérhetők.

Mindehhez "második biztonsági rétegként" szabadon hozzáférhető programok és alkalmazások járulnak, amelyek közül sok büszkén hirdeti magáról, hogy "Snowden-biztos" - írta a GCHQ vezérigazgatója, Edward Snowdenre, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottjára utalva, aki titkos hírszerzési információk hatalmas tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak.

Hannigan szerint nem kétséges, hogy a dzsihádista milíciákban harcoló külföldi fiatalok az elmúlt két évben a maguk hasznára fordították Snowden kiszivárogtatásait, amelyekből tanultak is.

A GCHQ és brit testvérszolgálatai, az MI5 és az MI6 - a belső elhárítás és a külső hírszerzés - nem tud megfelelően szembeszállni e kihívásokkal a magánszektor cégei, köztük a világhálón domináns szerepet betöltő legnagyobb amerikai technológiai vállalatok nagyobb támogatása nélkül. Érthető, hogy ezek a cégek miért idegenkednek a kormányoktól: a politikán kívül akarnak maradni, semleges adatközvetítőként kívánnak működni.

Szolgáltatásaik azonban most már nem csupán a szélsőséges erőszakot vagy a gyermekek elleni visszaéléseket ábrázoló tartalmak egyszerű megjelenítését teszik lehetővé, hanem maguk váltak a bűn- és terrorcselekmények végrehajtásához vezető útvonallá, a terroristák és a bűnözők parancsnoki harcálláspontjává - fogalmaz keddi írásában a GCHQ vezetője.

Hannigan szerint a magánszféra védelméhez fűződő jog soha nem volt abszolút, és az erről szóló vitának nem szabadna a sürgős és nehéz döntések késedelméhez vezetnie, ám úgy tűnik, hogy egyes technológiai vállalatok nem vesznek tudomást az internetes szolgáltatásokkal folytatott visszaélésekről. A hétköznapi internethasználók ebben a kérdésben már megelőzték e vállalatokat, ők sem akarják ugyanis, hogy a médiaplatformokat, amelyeken barátaikkal és családtagjaikkal tartják a kapcsolatot, mások gyilkosságok és gyermekek elleni bűncselekmények előkészítésére használják - áll a brit szakszolgálat vezetőjének írásában.

Hannigan szerint ezek a felhasználók tudják, hogy az internet a nyugati demokrácia értékeiből fejlődött ki, és nem fordítva, és nem lenne ellenükre, ha a biztonsági szolgálatok jobb, fenntarthatóbb kapcsolatokat alakítanának ki a technológiai cégekkel.

Új megállapodásra van szükség a demokratikus kormányok és a technológiai cégek között az állampolgárok védelme érdekében, és jobb, ha ez most születik meg, és nem egy súlyos erőszakcselekmény után - írta a GCHQ vezérigazgatója.