Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Szakértők: a következő években várhatóan néhány tagállam növeli a védelmi kiadásait

A NATO e heti csúcstalálkozóján várhatóan hangsúlyosan felszólítják a tagállamokat arra, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat - mondták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) szakértői egy hétfői sajtóbeszélgetésen Budapesten.

Tálas Péter, az SVKK igazgatója és munkatársa, Csiki Tamás utalt rá, hogy erre a - már többször ismételt - kérésre a közelmúltban a térségben több ország is pozitívan reagált. Kérdésre azt mondták: vélhetően Magyarország is készül valamilyen kisebb felajánlással. Az SVKK kutatói azt feltételezik, hogy ha folytatódnak Magyarországon a kedvező gazdasági folyamatok, az lehetővé tenné, hogy akár az eddig bejelentettnél előbb növekedjenek a védelmi kiadások.

A NATO csütörtökön és pénteken Walesben tartja csúcsértekezletét. Tálas Péter szerint a NATO a találkozón az ukrán válságot és az orosz fenyegetést várhatóan arra fogja kihasználni, hogy a szövetség kohézióját erősítse. Ennek keretében mindenki javasolják, hogy költsenek többet a védelmi szférára. Tálas Péter egyelőre nem látja, hogy Európa ebben különösebben elkötelezett lenne, mert a kontinens még nem lábalt ki a 2008-as válságból, de valamilyen jelzésértékű dolognak történnie kell.

Az SVKK legfrissebb elemzése szerint a gazdasági válság óta az európai "nagyok" folyamatosan csökkentik a védelmi kiadásaikat, egyedül Németország tartotta szinten. Az elmúlt években Franciaország 10, Nagy-Britannia 12,5, Olaszország 20 százalékkal, míg ebben a térségben Szlovákia több mint 25, Csehország csaknem 35, Magyarország pedig több mint 40 százalékkal csökkentette védelmi kiadásait a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint.

Csiki Tamás, az SVKK szakértője azt is elmondta: Lengyelország alkotmányában rögzítette a védelmi költségvetés növelését, s az elmúlt két-három hónapban a térségben több ország - a balti államok, Dánia, Csehország, valamint a partnerországok közül Finnország és Svédország is tett ilyen jellegű bejelentést. Hozzátette: ahhoz, hogy a 2 százalékos GDP-szintet szövetségi szinten el lehessen érni, 90 milliárd dollárnyi extra forrást kellene megmozgatni, amely megegyezik a 2013-as brit és az olasz védelmi költségvetés együttes összegével.

Mint az SVKK elemzésében felidézték: az előző, 2012-es chicagói csúcstalálkozón az "Afganisztán utáni" időszak tervezése kezdődött el. Amikor 2013-ban az idei csúcstalálkozó főbb témaköreit meghatározták, az afganisztáni művelet lezárása mellett a partnerkapcsolatok erősítése, a szövetség esetleges bővítése és a képességfejlesztés jelentették a program prioritásait.

Váratlanul azonban a 2013 novemberében kibontakozó, majd 2014-ben fegyveres harccá (háborúvá) eszkalálódó ukrán válság - s ezzel összefüggésben a NATO-orosz kapcsolatok - váltak a walesi csúcs egyik fő napirendi pontjává. Az ukrajnai válság a hidegháború óta nem látott mélypontra juttatta a NATO-orosz kapcsolatokat: a Krím-félsziget elszakítása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus visszakényszerítette a NATO-t az alapokhoz, a kollektív védelemhez - emelték ki.

Tálas Péter a hétfői beszélgetésen hangsúlyozta: a NATO, illetve a Nyugat Oroszországra továbbra is regionális nagyhatalomként tekint. Az SVKK szerint ez a nagyhatalom "épp most veszíti el Ukrajnát". Tálas Péter azt mondta: ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv, és Kelet-Ukrajnát is megpróbálja elszakítani Oroszország, Nyugat-Ukrajna középtávon sem lesz oroszbarát, ily módon stratégiai veszteség lesz.

Ezzel együtt Vlagyimir Putyin belpolitikailag megerősödött, és sikerült hazájában megerősítenie a nagyhatalmi nacionalizmust, így az orosz társadalomnak egyelőre tetszik a jelenlegi helyzet. Tálas Péter felhívta a figyelmet, hogy a halottak számának növekedése tompíthatja ezt a "lelkesedést", és Vlagyimir Putyinnak rövidesen meg kell magyaráznia, hogy "békeidőben" hová tűnt 400-500 katona az orosz hadseregből. Fel kell készülnie arra is, hogy a Nyugat támogatni fogja az ukrán haderőt.

Az SVKK igazgatója kitért arra is, hogy az Oroszország elleni szankciókat illetően a NATO-n belül erős a megosztottság. Van néhány ország, amely részben az energiafüggőség, részben a gazdasági kapcsolatok miatt kevésbé szeretné ezeket a szankciókat, mint például Németország, Görögország, Olaszország, Szlovákia, Magyarország, de ezzel együtt sem a NATO, sem az EU nem hagyhatja válasz nélkül Putyin lépéseit.

Az SVKK szerint a walesi csúcstalálkozón a szövetség demonstrálja Ukrajna melletti politikai elkötelezettségét. Ennek részeként a tagállamok létrehoznak négy pénzügyi alapot: logisztikai, vezetés-irányítási, kibervédelmi, valamint az ukrán haderő személyi állományát támogató feladatok finanszírozására. Döntenek a NATO-ukrán katonai együttműködés mélyítéséről. Továbbá elfogadják a szövetségi készenléti akciótervet, amely magában foglalja a lengyelországi Szczecinben lévő német-dán-lengyel többnemzeti parancsnokság továbbfejlesztését; több közös NATO-hadgyakorlat tervezését a kelet-közép-európai tagállamok területén; továbbá egy nagyjából tízezer katonából álló azonnali reagálású - vagyis a kijelölt célállomásra két-hét nap alatt eljutó - erő létrehozását, ennek öt bázisa a tervek szerint öt kelet-közép-európai ország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Lengyelország területén lenne.

Az SVKK szakértői elmondták azt is, hogy bár 2012-ben Chicagóban még "bővítési csúcsként" aposztrofálták a következő találkozót, ez vélhetően nem kerül szóba. Nem célszerű olyan országot közel vonni a térséghez, ahol fegyveres konfliktus van, így Ukrajna nem kerülhet a szóba. Az egyedüli "esélyes" Macedónia pedig a görögökkel való névvita miatt nem kerülhet közelebb a NATO-tagsághoz - mondták a szakértők.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×