Kovaliczky Ágota bíró azzal indokolta a döntést, a CÖF nem kért engedélyt Mesterházy Attilától a fotója plakáton való szerepeltetéséhez, emiatt elmarasztaló döntést hozott, megállapította továbbá, hogy a per tárgyává tett úgynevezett bohócos plakátok egyértelműen a politikai kampány részét képezték.

Mesterházy Attila a CÖF ellen indított perben sérelmezte azt is, hogy a szervezet rabosított bűnözőként ábrázolta őt a plakátjain, de a keresetnek ezt a részét a bíróság nem találta megalapozottnak és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elutasította.

Litresits András, a politikus jogi képviselője szerint az amerikai filmekből ismert csíkos háttér és a plakáton szereplő politikusok kezébe helyezett tábla egyértelműen a rendőrségi helyiséget és a rabosítás folyamatát idézte. Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás korlátjának az emberi méltóság megsértését állította, és azt a CÖF álláspontjuk szerint megsértette Mesterházy Atilla esetében.

A szerdai tárgyaláson sem a CÖF képviselője, sem ügyvédje nem jelent meg. Õk korábban azzal érveltek, hogy a plakát terjesztése egy civil kampány részeként megvalósított politikai ismeretterjesztés volt. Azt közölték, hogy a kampány a Gyurcsány-kormány "hét főbűnét" állította a középpontba, a bohócot pedig a középkori udvari bolond megfelelőjének tekintették. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy Mesterházy Attilának társaival együtt közszereplőként tűrnie kell a sommás kritikájukat, miszerint "nem érdemelnek több esélyt".

Litresits András az MTI-nek úgy nyilatkozott, még nem döntöttek arról, fellebbeznek-e az ítélet ellen.