A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 27,64 százaléka adta le szavazatát a magyarországi EP-voksoláson.

Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint az idei EP-választás részvételi aránya várhatóan 30 százalék alatt marad, vagyis az első, 2004-es európai voksoláshoz képest 10 százalékponttal, a legutóbbi, 2009-essel összehasonlítva pedig 7 százalékponttal kevesebb szavazatot adnak le.

Az elemző leginkább az ellenzéki szavazók motiválatlanságával magyarázta az alacsonyabb részvételi adatokat, szerinte ugyanis a baloldali szavazókat az áprilisi országgyűlési választáson elszenvedett vereség, valamint a pártjaik közötti küzdelem is távol tartja a voksolástól. A Fideszt ezzel szemben a győzteshez húzás effektusa is erősítheti, vagyis az a jelenség, amelynek részeként egy-egy választás után nő a voksoláson nyertes támogatottsága - fejtette ki Lánczi Tamás.

A Századvég elemzője emellett szólt arról is: a kampányban az ellenzék is elismerte, hogy a kormánypártok melletti szavazatok kerülnek többségbe, ez pedig sok baloldali szavazóban keltheti azt az érzést, hogy értelmetlen kifejezniük a kabinettel szembeni ellenvéleményüket.

Lánczi Tamás mindezekből arra következtet, hogy a Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választásnál is nagyobb arányú győzelmet arathat.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint általánosságban elmondható, hogy az indulók közül a Fidesz mozgósító ereje a legnagyobb, majd a Jobbik következik, a baloldali pártok pedig gyengébb hatékonysággal tudják urnákhoz hívni támogatóikat.

Az elemző rámutatott ugyanakkor, hogy az alacsonyabb részvételi arány mellett kevesebb szavazattal érhető el az öt százalékos bejutási küszöb. A PC munkatársa szerint a baloldal pártjainak kedvezhet a magasabb budapesti részvétel, amely az előző EP-választáshoz képest kisebb mértékben esett vissza, mint az országos átlag.