Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Kádár János sírhelyét a nemzeti emlékhely bizottság védetté nyilvánította

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szerdai soros ülésén többségi döntéssel védettnek minősítette Kádár János síremlékét, ezáltal a sír nem felszámolható - közölte a testület.

A Magyar Munkáspárt elnöksége az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében úgy vélekedett, hogy "Kádár János a magyar nemzeti történelem kiemelkedő egyénisége volt, hosszú éveken át Magyarország miniszterelnöke, egy történelmi korszak meghatározó személyisége". Éppen ezért sírjának gondozása a nemzet, és a mindenkori kormány feladata, függetlenül attól, ki hogyan vélekedik Kádárról és a szocializmusról - indokolták.

A Magyar Munkáspárt azt írta: a szocializmus és Kádár János szellemi örökösének tekinti magát, ezért vállalja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lévő nyughelyének megváltását a következő 25 évre, ennek érdekében pedig országos gyűjtést szervez.

A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azt írta: nem kívánja megszüntetni Kádár János sírhelyét, illetve a munkásmozgalmi parcellában lévők sírhelyét sem, ellentétben egyes sajtóorgánumokban sugalltakkal.

Rámutattak: "erre a BTI-nek sem joga, sem szándéka nincs, és nem is volt sohasem". Bár a parcella sírhelyei, ezen belül Kádár János sírhelye sem védett a kegyeleti törvényben foglaltak szerint, de maga a sírtábla (mint a Fiumei úti sírkert jelentős része) műemléki védelem alatt áll. A BTI szakmai és jogi megítélése szerint a parcella, illetve a sírhelyek védettségéig viszont az újraváltás lehetőségét a jogszabályi keretek között biztosítaniuk kell a sírok felett rendelkező természetes személyek, jogi személyiségek, szervezetek, illetve örököseik, vagy esetleges jogutódjaik számára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×