A 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökeit és pénzügyminisztereit tette felelőssé a magas államadósságért a Fidesz frakcióvezetője és a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György az államadósságról és annak okairól a Fidesz kezdeményezésére tartott politikai vitanapon úgy fogalmazott, hogy azok a kormányok a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték, és ők adósították el együtt az országot. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett. A frakcióvezető úgy fogalmazott: az államadósság növekedésében szerepet játszott a 2008-as IMF-hitel is, amelyet szerinte a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig. Az MSZP szerint csupán 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a szocialista kormányok, ezt pedig azokra a fejlesztési programokra fordították, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták. A Jobbik úgy vélte: fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot. Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot.

A kormány bízik abban, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal. A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egy budapesti konferencián megerősítette: a kormány továbbra is egy elővigyázatossági megállapodást szeretne kötni a nemzetközi szervezetekkel. Varga Mihály a Heti Válasz szervezésében rendezett konferencián arról is beszélt, hogy - ami a finanszírozást illeti - Magyarország jelenleg biztonságosan tud navigálni, de - mint fogalmazott - ez nem jelenti azt, hogy ez hosszabb távon is kitart.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió bírósága a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletével olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik, mert azt az Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette. Orbán Viktor azt mondta: a kormány hamarosan javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására. Az Európai Bíróság ítélete szerint a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 62 évre csökkentése. A luxemburgi testület szerint az intézkedés nem áll arányban azokkal a célokkal, amelyekre a kormány hivatkozott, vagyis a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésével és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korsturktúra kialakításával.

Országos konzultáció indul a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetéről. A stratégia célja, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások az évtized végére a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. Cséfalvay Zoltán, a tárca gazdaságstratégiáért felelős államtitkára elmondta: tavaly a hazai GDP 1,2 százalékát tették ki az ilyen célú kiadások, szemben az 1,9 százalékos uniós átlaggal. Hozzátette: a cél, hogy 2020-ra Magyarországon a kutatók összlétszáma a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen.

Egyelőre nincs napirenden az új nyelvoktatási stratégia, egy munkaanyag készült el - közölte az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: azt tervezik, hogy az angol és a német lesz a két kötelező idegen nyelv a középiskolákban. Az államtitkár szólt arról is, hogy még nincs döntés a jövő évi felsőoktatási keretszámokról, azok néhány héten belül kerülhetnek a kormány elé.

Ingyenessé tenné a felsőoktatás első tanévét a sikeresen felvételizőknek az MSZP. A szocialista párt javaslata szerint a második évtől a tanulmányi eredménytől és a szociális helyzettől tennék függővé, hogy kapnak-e ösztöndíjat, illetve hogy kell-e tandíjat fizetniük a diákoknak. Az ellenzéki párt oktatási programjának vitairatáról Mesterházy Attila pártelnök elmondta: a javaslat célja az esélyegyenlőség biztosítása, a foglalkoztatás bővítése és a modernizálódó, intelligens társadalom megteremtése.

Százezer felnőtt kaphat támogatást informatikai és idegen nyelvi képzésekhez. Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke elmondta: a kiemelt uniós projekt keretösszege több mint 12,5 milliárd forint. Egy jelentkező maximum bruttó 90 ezer forint képzési keretösszeg felhasználására jogosult. Hozzátette: a hátrányos helyzetű kistérségekben élőknek 2 százalékos, a többieknek 5 százalékos önrészt kell befizetniük.

Januártól húsz nap alatt elkészül az útlevél. Gyorsabban megérkezik az erkölcsi bizonyítvány és egyszerűbb formanyomtatvány is készül. Ezeket az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény szabályozza.

Részletes beismerő vallomást tett a kaposvári gyermekgyilkosság egyik gyanúsítottja, a megölt 11 éves fiú nevelőapjának volt élettársa. Berlik Zoltán, a 47 éves nő kirendelt ügyvédje elmondta: az asszonyt azzal gyanúsítják, hogy két hajléktalannal együtt előre kitervelten, különös kegyetlenséggel meggyilkolta a múlt hétfőn eltűnt és szombaton holtan megtalált 11 éves gyermeket. Az ügyvéd hangsúlyozta: az asszony a saját bűnösségére vonatkozóan is teljes, feltáró vallomást tett, arról azonban nem kívánt nyilatkozni a védő, hogy a nő az esetleges felbujtói szerepét ismerte be, vagy azt, hogy ő követte el a gyilkosságot.

Több mint ezren, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Komár Lászlót a budapesti Újköztemetőben. Az énekest - aki október közepén, 67 éves korában halt meg - többek között Szikora Róbert és Benkő László búcsúztatta a ravatalnál.