Henning Arp a Magyarország új alaptörvénye - konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson elmondta: bár a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB mégis fenntartotta keresetét, mert nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót.

A brüsszeli bizottság az életkoron alapuló megkülönböztetés uniós tilalmára hivatkozva támadta meg a luxembourgi székhelyű bíróságon az intézkedéseket. Az első meghallgatást október 1-jén tartották, ítéletet még az idén hozhat a testület - mondta Hennig Arp.

Az EB a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok mellett ugyancsak aggasztónak tartja, hogy rendkívül széles az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre, például az ügyek áthelyezésével kapcsolatban. Az utóbbi időszakban a kormány ugyan jó irányba tett lépéseket, de az aggodalmakat még nem sikerült eloszlatni - mondta Henning Arp. Megjegyezte: az EB egyelőre elemzi a Velencei Bizottságnak a módosított bírósági törvényekről a napokban kiadott jelentését.

Henning Arp egyebek között hozzátette: a médiaviszonyokkal kapcsolatban az EB "nagy figyelemmel követi a magyarországi folyamatokat" és továbbra is aggódik a pluralizmus miatt.

A konferencián Klaus Tolksdorf, a német szövetségi legfelső bíróság (BGH) elnöke is érintette a bírák nyugdíjazásának kérdését. Hangsúlyozta: megdöbbentő, hogy az EB az életkori alapú megkülönböztetés miatt kifogásolja a szabályozást, hiszen a diszkrimináció csak "a legkisebb gond", az igazán nagy baj pedig az, hogy a szabályozás "alapjaiban érinti a bírói függetlenséget".

Kifejtette: hasonló problémával Németországban is szembesültek, közvetlenül az újraegyesülés után, amikor a volt NDK bíráinak további alkalmazásáról kellett dönteni. Azt a megoldást választották, hogy megvizsgálják a bírák tevékenységét, és csak azok dolgozhattak tovább a demokratikus rendszerben, akik nem követtek el törvénytelenséget a rendszerváltás előtt. Abban az esetben viszont, ha az átvilágítási folyamat elmaradt és a bírák húsz évvel a rendszerváltás után még mindig dolgoznak, már nemigen lehet megmondani, hogy kik voltak a "rossz bírák".

A német legfelső bíróság elnöke kiemelte: további probléma az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása, mindent egybevetve pedig az látható, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben véghezvitt "nagyon radikális változások" kikezdték a rendszer hitelességét és a belé vetett bizalmat külföldön és belföldön egyaránt. Ez pedig igen nagy gond, mert az igazságszolgáltatás éppen a hitelességen és a bizalmon alapul, és mindkettőnek az a természete, hogy "könnyen odavész és nehezen építhető fel újra" - mondta Klaus Tolksdorf.

A konferenciát a berlini magyar nagykövetség kezdeményezésére rendezték, a szervezők között volt egyebek mellett a bajor igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium. A tanácskozáson nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire német jogi szakértők.