Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Bürokrácia nélkül szavazhatnak a külhoni magyarok

A Magyar Diaszpóra Tanács szervezetei támogatják, hogy a külhoni magyarság levélben szavazzon - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A külhoni magyaroknak először nyilatkozniuk kell, hogy kívánnak-e szavazni, majd - ha kívánnak - postafordultával megkapják a pártlistákat tartalmazó borítékot - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács budapesti ülésének szünetében.

A 2014-ben felálló parlament már valóban az egyetemes magyarság parlamentje lesz, hiszen minden magyarnak a szavazata benne van, bárhol él a világban, legyen az Magyarország, a Kárpát-medence, vagy a diaszpóra magyarsága - fejtette ki.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a testület támogatta a Julianus-programot, amelynek célja, hogy feltérképezzék a magyarsággal kapcsolatos értékeket, például tárgyi emlékeket, épületeket és sírokat. Később ezekből az emlékekből kiállításokat szerveznek, az anyagi erőket pedig oda összpontosítják, ahol élő magyar közösség is van.

A kormányfő helyettese kiemelte, hogy egészen a harmincas évekig visszamenőleg átnézték az állampolgárság lemondásával kapcsolatos aktákat, és jövő év elejétől egy gombnyomással kideríthető lesz, hogy magyar állampolgár-e az, akinek lejártak okmányai. Ha időközben ugyanis az érintett nem mondott le állampolgárságáról, akkor minden bürokráciát leépítve megkaphatja az állampolgársági papírokat és útlevelét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×