A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypártok támogatásával fogadta el az Országgyűlés.

A törvénymódosítást az ellenzéki pártok a záróvitában azért bírálták, mert szerintük azt Esztergomra szabták, ahol Tétényi Éva polgármester - arra hivatkozva, hogy 1,2 milliárd forint kifizetetlen számlát és 25 milliárd forintos adósságot örökölt az előző, a fideszes Meggyes Tamás vezette önkormányzattól - adósságrendezési eljárást kért a város ellen.

A szavazás után jobbikos képviselők Esztergom feliratot, az LMP-s és szocialista képviselők közül pedig többen a város címerét gyászcsíkkal ábrázoló lapokat tartottak fel az ülésteremben.

Tétényi Éva hétfőn a Parlamentben újságíróknak azt mondta: a visszamenőleges hatályú jogszabály elfogadásával a jövőben büntetés jár annak a polgármesternek, aki anélkül indít adósságrendezési eljárást, hogy a képviselő-testület ezt jóváhagyná.

A változtatás alapján a fővárosi vagy megyei kormányhivatal hívja össze a képviselő-testület ülését, ha a polgármester az erre vonatkozó indítványnak tizenöt napon belül nem tett eleget. Ebben az esetben az ülést a testület tagjai közül választott levezető elnök vezeti, és ő írja alá az önkormányzati rendeletet is.

A kormánypárti politikusok javaslatukat azzal indokolták, hogy amíg az előző tizenöt évben mintegy negyven, döntősen kis költségvetésű önkormányzat vált fizetésképtelenné, az elmúlt évben már nagyobb városokban és egy megyei önkormányzat esetében is szükségessé vált az adósságkezelés, a hatályos jogszabály azonban nem alkalmas erre. Hangsúlyozták, hogy a kormány az önkormányzati törvény tárgyalásakor átfogóan akarja rendezni a kérdést, de kisebb módosítások elvégzése sürgősen indokolt.

Az indítvány újraszabályozza az adósságrendezésbe bevonható vagyon körét, illetve bővítette azoknak a vagyonelemeknek a listáját, amelyek nem vonhatók el így. Az adósságrendezésbe nem vonható körbe tartoznak az államtól a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve ide sorolták az olyan feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont, amelyekhez az állam támogatást biztosít. Ebbe a körbe tartoznak a többi között az érintett helyi önkormányzati társulások és a kisebbségi önkormányzatok bevételei és pénzeszközei, valamint a pályázaton elnyert, célhoz kötötten felhasználható fejlesztési és működési források önerőrésze.

Mivel a helyi önkormányzatok adósságállománya felerészt devizában keletkezett, a törvény lehetővé teszi, hogy a reorganizációs hitel euróban vagy svájci frankban is folyósítható legyen, azzal, hogy a kamattámogatás forintban jár.

Az adósságrendezés megindításától az eljárás lezárásáig a szakminiszter egyedi döntése alapján beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek.