Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Ma adják át az M6/M60-as autópálya Dunaújváros-Pécs szakaszát

Átadják ma az M6-os autópálya Dunaújvárostól Bólyig és a M60-as Bólytól Pécsig tartó szakaszát; az összesen 145 kilométeres úttal a magyar autópályák hossza 1098 kilométerre nő, a beruházással a magyar régiók közül utolsóként válik elérhetővé gyorsforgalmi úton a Dél-Dunántúl.

A 65,1 kilométeres Dunaújváros-Szekszárd szakaszt a német Bilfinger Berger AG és az osztrák Porr AG építette. A szakasz alapkövét 2008. november 5-én helyezték el Dunaföldváron.

A 80 kilométeres Szekszárd-Bóly, illetve a Pécsig tartó M60-as szakasz építését még 2008. áprilisban kezdte el a Colas SA és a Strabag AG alapította Mecsek Construction Group.

Az osztott pályás, 2-szer 2 sávos út egyenként 3,75 méter széles forgalmi, illetve 3 méter széles leállósávval épült meg. Összesen 18 csomópont, kilenc pihenőhely kapcsolódik a pályához, és három üzemanyagtöltő állomáson - Fácánkertnél, Pakson, valamint Geresdlaknál - tankolhatnak az autósok.

Szekszárd és Pécs között, Szebénynél épült - a köröshegyi után - a második leghosszabb, 866 méteres völgyhíd Magyarországon. Magyar gyorsforgalmi úton itt épültek elsőként alagutak: Bátaszéktől Véméndig összesen 3013 méteren négy átjáró halad át, a leghosszabb az 1331 méteres bátaszéki alagút.

A kivitelezők az építkezés során több mint húszmillió köbméter földet mozgattak meg, és több mint két és fél millió négyzetmétert aszfaltoztak le.

Az M6-os déli szakaszán az építkezést hátráltatta, hogy 2008. július 24-én beomlott bátaszéki alagút, s emiatt több mint két hónapig a löszös talajú Geresdi-dombságot átszelő valamennyi átjárónál szünetelt az építkezés. A beomlott alagutat ezt követően a Strabag AG úgynevezett jet-grouting technológiával, azaz cementhabarcs-injektálással végzett nagynyomású
talajszilárdítással építette meg.

A kivitelezés során több súlyos munkahelyi baleset történt, amelyekben a Szekszárd-Pécs szakaszon öt munkás vesztette életét.

Mindkét útszakasz része lesz a hazai autópályák matricás díjfizetési rendszerének. Az üzemeltetést Dunaújváros és Szekszárd között az M6 Tolna Üzemeltető Kft., Szekszárd és Pécs között a Mecsek Autópálya-üzemeltető Zrt. végzi, a díjakat az Állami Autópályakezelő Zrt. szedi majd.

A PPP (Private Public Partnership) konstrukcióban - azaz a magán és közszféra együttműködésében - elkészült sztrádáért a magyar állam rendelkezésre állási díjat fizet két koncessziós társaságnak.

A Dunaújváros-Szekszárd szakasz kivitelezését és üzemeltetését elnyert M6 Tolna Koncessziós Zrt. a 2008. július 16-án kötött 30 éves koncessziós szerződésének végleges nettó jelenértéke 118,6 milliárd forint. A Szekszárd-Pécs szakasz koncessziós társasága, a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. ugyancsak 30 éves időtartamra kötött, 2038. november 21-ig tartó szerződése 266,1 milliárd forintos nettó jelenértéket képvisel.

A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közlése szerint az állam havi bontásban az autópálya-szakaszok rendelkezésre állási színvonalának függvényében fizet a koncessziós társaságoknak. A karbantartás miatt, vagy más okból bekövetkező sávzárások, az üzemeltetés során fellépő esetleges hiányosságok miatt az alapdíj az érintett időszakra arányosan csökkenthető.

A gazdasági tárca az M6-os második fázisa esetében mintegy nettó 1 milliárd, a harmadik fázis esetében mintegy 1,8 milliárd forint havi rendelkezésre állási alapdíjjal számol.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×