Átgondolatlansága és ellentmondásai miatt továbbra sem találja alkalmasnak a polgári törvénykönyvet a köztársasági elnök arra, hogy az Magyarország polgári törvénykönyve legyen, ezért megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

Sólyom László, aki érveit levélben írta meg Katona Bélának, az Országgyűlés elnökének, azzal sem ért egyet, hogy a Ptk. két lépcsőben léptetnék hatályba: törvény alapelveiről, továbbá a személyek jogairól, cselekvőképességéről, a személyiségi jogok védelméről és a jogi személyekről szóló részei már 2010. május 1-én hatályba lépnének, a további részek pedig 2011. január 1-jén.

"Ez nem jelent mást, mint hogy az érintett területen a törvényhozó héthónapos időtartamra alkot szabályozást, és a jogalkalmazók rövid időn belül két jogszabályösszesség-változással is szembesülnek. Azaz a jogalkalmazóknak és a jogkereső közönségnek is igen rövid időn belül két különböző összefüggésben kell felkészülniük az új általános rész és a személyek jogának alkalmazására" - írta az államfő.

A köztársasági elnök kiemelte: a lépcsőzetes hatályba léptetés hátrányaira sajnálatos példát mutat az utaló magatartás jogintézményének szabályozása. E jogintézményt a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv 6. paragrafusa tartalmazza, amit a törvény 2010. május 1-jével hatályon kívül helyezne. Ugyanakkor a Ptk. 2011. január 1-jén, második lépcsőben hatálya lépő része szabályozza az utaló magatartást. Ez a szabályozás azt eredményezné, hogy a magyar jogrendszerben több évtizedes hagyománnyal bíró utaló magatartás jogintézménye, úgy is, mint az egyik nevesített kötelem-keletkeztető tényállás, 2010. május 1-jétől megszűnik, majd 2011. január 1-jétől újra alkalmazhatóvá válik.

Gondok

Az államfő magát a polgári törvénykönyvről szóló törvényt sem írta alá, mert nem értett egyet annak tartalmával, illetve elfogadásának módjával, ezért október 13-án visszaküldte az Országgyűlésnek. Akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Ptk.-nak minden részletében különösen átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie, a kihirdetésre megküldött törvény pedig ennek a követelménynek nem felelt meg.

Sólyom László akkor arra kérte az Országgyűlést, hogy a jogszabályt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön annak elfogadásáról, amely garantálja egy, a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását, és egyúttal orvosolja a jogászi szakma által széles körben felvetett aggályokat.