A Jöjj és Lásd! elnevezésű akció keretében Kállai László, néhány aktivistával és szimpatizánssal, azért kelt útra Jászladányból, hogy így demonstráljanak a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés ellen, amely - szerintük - tapasztalható a közoktatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a médiában, és számos egyéb területen.

A köztársasági elnöknek írt petícióban arra kérték Sólyom Lászlót, hogy vegye kezébe a vezető szerepet a cigányság integrációjáért folytatott küzdelemben, "végezze azt a feladatot, amire felesküdött: legyen a nemzet egységének megtestesítője és emelje fel a szavát azokért, akiket gettóba zárnak, akiket kiközösítenek és akiket nem hallgatnak meg".

A Tiltakozás az apartheid ellen című iratban a továbbiakban azt kérték az államfőtől: szólítsa fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy vessenek véget az iskolai szegregációnak, biztosítsák a minőségi oktatást a roma gyermekeknek, számolják fel a "gettókat", és ne közmunkát, hanem piacképes munkalehetőségeket biztosítsanak.

A dokumentumban azt is követelik, hogy a romákat vonják be a róluk szóló döntéshozatalba, ne "megvásárolható hűbéresnek" tekintsék őket, valamint fejezzék be a romákkal szemben összekacsintó, kizárólag az ő felelősségüket firtató közbeszédet.

A petíciót, a sajtó kizárásával, Kállai László egy kisfiúval közösen adta át a hivatal munkatársának.