Infostart.hu
eur:
367.23
usd:
322.88
bux:
149155.36
2026. szeptember 29. kedd Mihály

Kormányváltó hangulat: a Fidesz mellett kinek jó az előrehozott választás?

A közvélemény az előrehozott választások lehetőségét valószínűsítette az elmúlt időszakban. A közvélemény-kutató intézetek legfrissebb felmérései még nem láttak napvilágot, egyelőre a nyáron mérhető tendenciákra kell hagyatkozniuk a döntéshozóknak. Három, a közelmúltban készült felmérés adatai szerint az MSZP támogatottsága a 20 százalék alatti tartományban stabilizálódik, míg a Fidesz elérte a 30 százalékos határt. Az SZDSZ és az MDF támogatottsága 1-3 százalék körüli.

A nyári szünetet nagy hirtelenséggel követte a politikai csúcsforgalom, és mivel az előrehozott választások lehetősége is benne van a levegőben, így igen nagy jelentőséggel bír, hogy pontosan mekkora támogatói kört tudnak maguk mögött a pártok. A közvélemény-kutató intézetek legfrissebb felmérései még nem láttak napvilágot, egyelőre a nyáron mérhető tendenciákra kell hagyatkozniuk a döntéshozóknak.

Három, a közelmúltban készült felmérés adatai szerint az MSZP támogatottsága a 20 százalék alatti tartományban stabilizálódik, míg a Fidesz elérte a 30 százalékos határt. A másik két parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF esetében immár egészen élesen mutatkozik az 5 százalékos parlamenti küszöb "magassága": támogatottságuk a legtöbb felmérés szerint csak 1-2 százalék körüli.

Szonda Ipsos

A Szonda Ispos augusztusban végzett közvélemény-kutatásából egyebek között az derül ki, hogy 32 százalékon áll a Fidesz és 19 százalékos az MSZP támogatottsága. A biztos pártválasztók 59 százaléka, azaz 1,7 millió ember szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra, míg a szocialistákra 31 százalék, 900 ezer szavazó adná a voksát. Míg a Fidesz megőrizte támogatottságát, az MSZP-nél árnyalatnyi javulást mértek a közvélemény-kutatók.

A nyári adatok szerint a részvételi hajlandóság nagyon alacsony, az emberek mindössze 44 százaléka menne el szavazni. A Szonda Ipsos felmérése szerint a Fidesz szavazóit erősebben kötik az érzelmeik a párthoz és elkötelezettebbek, mint a szocialista párt szimpatizánsai.

Gallup

A Gallup adatai 2008. június 20. és július 2. közötti állapotokat tükröznek. Ezek szerint a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül nem változott május vége és július eleje között, változatlanul tíz felnőttből négyen tartoznak a legnagyobb ellenzéki párt szavazói körébe (39 százalék). Az MSZP a május végi 13 százalék után ismét 15 százalékon állt a nyár elején.

A biztos pártválasztóknál a támogatottságbeli különbség - az ellenzéki szavazók nagyobb részvételi elszántsága miatt - ennél nagyobb. A Fideszt ebben a körben a potenciális választók kétharmada (65 százalék) támogatná. Az MSZP a biztos pártválasztók egynegyedét (25 százalék) tudta maga mögött a nyári időszakban.

A Gallup nyári mérései szerint az MDF támogatóinak nagysága megegyezik az SZDSZ táborának nagyságával: a teljes népességen belül 2-2 százalékra számíthattak. A biztos szavazó pártválasztók között az MDF tábora minimálisan nagyobb, de mindkét tábor támogatóinak aránya a parlamenti küszöb alatt volt.

Századvég-Forsense

A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet közös kutatásának eredménye azt mutatja, hogy júliusban ismét nőtt a két nagy párt közötti támogatottsági különbség.

A Fidesz szavazótábora elérte az összes megkérdezett 27 százalékát, míg az MSZP-é 13 százalékos. Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF egy százalékon állt, ami azt mutatja, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének - legalábbis júliusig - az új vezetéssel sem sikerült elmozdulnia a holtpontról, illetve, hogy az MDF korábbi 5 százalék körüli tábora erodálódni látszik.

A politikai aktivitás változatlanságát jelzi, hogy a biztos szavazó pártválasztók aránya júniushoz hasonlóan 36 százalékon áll. A Fidesz mögött a felvétel idejében a biztos szavazó pártválasztók közel kétharmada (65 százalék) állt, az MSZP bázisa pedig 25 százalék volt. Az SZDSZ és az MDF is egyaránt 3-3 százalékos támogatottsággal rendelkezett ebben a körben.

A megkérdezettek relatív többsége (47 %) a kormány leváltását, egyharmaduk pedig a kisebbségi kormány hatalmon maradását támogatta. A megkérdezettek 36 százaléka inkább Orbán Viktort, míg 26 százaléka Gyurcsány Ferencet tartotta alkalmasabb miniszterelnöknek. Közel egyharmaduk (29 százalék) a két politikus közül egyiküket sem tartja alkalmasnak a poszt betöltésére.

Nyáron az előrehozott választást támogatták legtöbben (44 százalék). A második leggyakrabban említett megoldás a jelenlegi, azaz az MSZP kisebbségi kormányzása Gyurcsány Ferenc vezetésével (14 százalék), míg a harmadik legtöbb szavazatot a korábbi koalíció helyreállítása kapta (12 százalék).

Címlapról ajánljuk
Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. Ügyvédje elmondta: a volt miniszter vallomást tett. Hankó Balázst éjszaka Kecskemétre vitték, ott fogják lefolytatni gyanúsítotti kihallgatását.

„Elszalasztott esély volt ez, elmaradt egy piros” – visszhangok az északír–magyar után

Noha még nem rúgott gólt a Nemzetek Ligája-sorozatban, Schäfer András pozitív várakozásokat fogalmazott meg az észak-írország 0-0-s döntetlent elemezve, Csinger Márk szerint kéne egy gólt találni. Willi Orbán ezzel egyetértve úgy látja, jól játszik a magyar válogatott, csak épp peches. Marco Rossi egy piros lapot hiányolt a meccsen Bolla Bendegúz sérülésekor.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×