A tervezett demonstrációkat be kell jelenteni, míg a be nem jelentett, vagy a bejelentéstől eltérően megtartott tüntetéseket a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia - mondta az InfoRádiónak Takács Albert alkotmányjogász.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának volt általános helyettese hozzátette: a spontán tüntetések szabályai az európai gyakorlatban másképp alakulnak, mint Magyarországon. A szakértő hozzátette: nálunk is folyik a vita arról, hogy a gyülekezési törvény bejelentésről szóló szabálya ér-e valamit, hiszen a demonstrációk jó része a bejelentettől eltérően zajlik le.

Takács Albert szerint abban a tekintetben, hogy a belső jogot hogyan kell átalakítani, nem kötelező Magyarországra nézve az Emberi Jogok Európai Bíróságának az a döntése, amely szerint egy békés gyülekezést nem lehet feloszlatni azért, mert arról előzetesen nem értesítették a rendőrséget.

Ezért, ha ilyen ügyek a strasbourgi bíróság elé kerülnek, Magyarországot minden bizonnyal elmarasztalják: megállapítják, hogy a demonstrációt, gyülekezést feloszlató magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, így a nemzetközi törvényszékhez forduló magánszemélyeknek a magyar állam kártérítést köteles fizetni - magyarázta az alkotmányjogász.

Változtatni kellene

A szakértő szerint a törvényhozó és a jogszabály előkészítője helyesen járna el, ha a gyülekezési törvényt a strasbourgi joggyakorlatnak megfelelően, minél előbb módosítaná, hiszen bármikor előfordulhat, hogy az emberek örömükben, bánatukban hirtelen tömegbe gyűlnek.

Annak a szabálynak kellene megváltoznia, amely kimondja, hogy a rendőrségnek azonnal fel kell oszlatnia a tüntetést, mert ezek a spontán demonstrációk egyébként is rövid ideig tartanak. Így, mire a rendőrség felkészülne az oszlatásra, a tömegbe gyűlt emberek úgyis elszivárognak - mondta Takács Albert.A minisztérium véleménye

A spontán rendezvény, utcai demonstráció alkotmányosan nem oszlatható fel, ha gyülekezési törvényben rögzített követelményeknek megfelel, vagyis nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével, és nem valósul meg a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése, valamint a közlekedés más útvonalon biztosítható - áll az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium május 2-i közleményében.

A gyülekezésről szóló törvény ugyan rendelkezik arról, hogy a tervezett közterületi rendezvényt be kell jelenteni, s ha ez nem történik meg, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia a demonstrációt, de a tárca szerint az 1989-ben született jogszabály esetében a jogalkotó nem számolt a spontán demonstrációk lehetőségével.

A minisztérium hosszú távú megoldásként elkerülhetetlennek nevezte a gyülekezésről szóló törvény reformját, melynek előkészítése megkezdődött. A tárca álláspontja szerint a gyülekezési törvény szabályait többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel együtt kell értelmezni.