A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját szombaton reggel a Parlament előtti Kossuth téren.

A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

Megemlékezés a mauzóleumnál és az örökmécsesnél

Katonai tiszteletadás mellett tartottak megemlékezést az aradi vértanúkról a fővárosi Fiumei úti sírkertben található Batthyány-mauzóleumnál.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hős vezetői vértanúk voltak, mert tanúságot tettek valamiről, amit szentnek, az életüknél is fontosabbnak tartottak - mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter megemlékező beszédében. Takács Albert hozzátette: tanúságukkal személyes sorsuk fölé nőttek és jelképezték azt az erőfeszítést, amelyben annak idején oly sokan osztoztak.

Közölte: a történelmi kor körülményei akkor kedvezőtlenek voltak a magyar kibontakozás, a magyar fejlődés számára, míg ma nem kell nagy erőfeszítéseket tenni a szabadság és a függetlenség megőrzése érdekében, erőnket valódi feladatainkra koncentrálhatjuk. Ha ez így van, akkor nem kellene a fölöslegessé vált viszályt és harcot belső életünknek, nemzeti életünknek részévé tenni újra - mondta Takács Albert, majd hozzáfűzte: ez talán 1848-49 üzenete, a mi felelősségünk és a mi feladatunk.

Az ünnepség végén az emlékezők koszorúkat helyeztek el a mauzóleumnál. Köztük volt Sólyom László államfő, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kormány nevében Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, az Országgyűlés nevében Mandur László, a parlament alelnöke, valamint a pártok képviselői.

A köztársasági elnök kivételével, a közjogi méltóságok, illetve képviselőik, a mauzóleumnál történt megemlékezést követően, koszorút helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél, a Belvárosban. A koszorúzáson részt vett Rogán Antal V. kerületi polgármester és Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is.

Megemlékezések külföldön is

Megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján a határontúli területeken is. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Aradon arról beszélt, hogy egy megosztott nép nem tudja kivívni magának azt, ami megilleti, és - mint fogalmazott - a szavukat nap mint nap megszegő politikusokkal sem megy semmire a nemzet.

Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szintén Aradon azt mondta: a széthúzó nemzet nem a mártírok hagyatékát őrzi, de szerinte még mindig nem késő tanulni a történelem hibáiból.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédében úgy fogalmazott: a kelet-európai nemzeteknek ma ugyanúgy össze kellene fogniuk a fejlődés érdekében, mint a XIX. században a több nemzetiséget képviselő 13 aradi vértanú.

A Fidesz elnöke Nagyváradon arról beszélt, hogy a magyarság számára a XXI. században a szabadság és a függetlenség mindenek előtt nemzeti összetartozást, a nemzet egységét jelenti, azt, hogy minden lehetőséget kihasználunk a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésért.

Orbán Viktor kifejtette, hogy a határok jelentősége és szerepe érezhetően csökken, és az elkövetkező években még inkább csökkeni fog. Kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban.

Szentmisén emlékeztek a vértanúkra az aradi Minorita templomban, és megkoszorúzzák az aradi Szabadság-szobrot is.

A vajdasági Zomborban a Szent Rókus temetőben lévő 1848/49-es obeliszknél tartottak megemlékezést, majd elhelyezték a kegyelet virágait a honvédsíroknál.Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukását követően kerültek osztrák fogságba.

A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek végső nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.

Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.