Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és egy távirányítású kamera által készített felvétel a Csu-Zsung marsjáróról és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. június 11-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra és három hónapon át fog vizsgálódni.
Nyitókép: MTI/EPA/CNSA

Rengeteg víz lehet a Marson

Sajnos olyan mélyen van, hogy szinte lehetetlen kutat fúrni.

Egy új tanulmány szerint óriási mennyiségű folyékony víz húzódhat meg a Mars felszíne alatt, azonban a 10-20 kilométer mélyen lévő vizet, amely a felszínen akár óceánokat tölthetne meg, a gyakorlatban nagyon nehéz lenne elérni.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a NASA InSight marsszondájától kapott adatok alapján úgy becsülték, hogy a Mars felszíne alatt annyi víz található, amennyi akár egy-két kilométer magasságban boríthatná be a vörös bolygót.

A tudósok azonban hozzáfűzték, hogy mivel a víz mintegy 11,5 és 20 kilométer mélységben húzódik meg a felszín alatt a kőzetek repedéseiben, ezt nehéz lenne felhasználni egy későbbi marsi kolónia ellátására, hiszen még a Földön sem egyszerű egy kilométeres mélységű kutat fúrni.

Vashan Wright, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem oceanográfiai és földtudományi központjának tudósa szerint ahhoz, hogy a Mars éghajlati, felszíni és belső alakulását megérthessük, kulcsfontosságú a bolygó vízkörforgásának megismerése. Ennek pedig jó kiindulópontja lehet annak meghatározása, hogy hol van víz, és mennyi van belőle - mondta a kutató.

A Marsra küldött űrszondák és leszállóegységek hosszú ideje vizsgálják, hogy mi történt a bolygón mintegy hárommilliárd évvel ezelőtt található vízzel, továbbá arra is keresik a választ, hogy ez mikor történhetett, és hogy volt-e vagy van-e élet a bolygón.

Az InSight négyéves küldetése alatt több mint 1300 marsrengést észlelt és feltérképezte a vörös bolygó rengésveszélyes régióit.

A marsszonda 2018 novemberében érkezett a Marsra a szeizmikus hullámok tanulmányozására, ami a bolygóképződés tanulmányozásában nyújthat segítséget a tudósoknak.

Az új tanulmány szerint, amelyhez az InSight 2022-ben véget ért küldetésének adatait dolgozták fel, a korábban a Mars felszínén lévő víz nagy része nem az űrbe távozott, hanem leszűrődött a kéregbe.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×