Infostart.hu
eur:
366.9
usd:
328.36
bux:
141405.49
2026. október 7. szerda Amália
Donald Trump amerikai elnök videokonferencia keretében beszél az amerikai hadseregben szolgáló katonákkal a hálaadás napja alkalmából 2020. november 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Donald Trump a déli határra tart

Szerinte hetek alatt minden idők legsúlyosabb határválsága állt elő a mexikói határon.

Donald Trump volt amerikai elnök a hónap végén - csatlakozva Greg Abbotthoz, Texas állam republikánus kormányzójához - az Egyesült Államok mexikói határához látogat - derült ki a volt elnök helyi idő szerint kedden közzétett közleményéből.

"A Biden-adminisztráció az Egyesült Államok történelmének legerősebb, legbiztonságosabb és leginkább biztosított határát örökölte tőlem, és csupán hetek alatt ezt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb határválságává változtatta. Ez egy

valóságos katasztrófaövezet"

- fogalmazott Trump a közleményében.

Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) jelentése szerint egyedül májusban több mint 180 ezer illegális migránst vettek őrizetbe az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ez újabb történelmi rekord. A 180 034 letartóztatás egyszázalékos növekedést jelent áprilishoz képest, amikor is 178 622 embert vettek őrizetbe, ami három százalékkal volt nagyobb a márciusi 173 348-hoz képest.

Texas állam kormányzója már április közepén felszólította Joe Biden jelenlegi, demokrata párti elnököt, hogy állítsa vissza elődje bevándorlási intézkedéseit, ugyanis ez lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy megfékezzék az illegális bevándorlók áramlását az Egyesült Államok déli határánál.

"Ez a probléma a Biden-kabinet által elfogadott irányvonalak miatt csak tovább fog súlyosbodni"

- fogalmazott akkor a republikánus politikus. Hozzátette, hogy Texas állam folytatja a falépítést a texasi-mexikói határon.

Szakértők szerint Joe Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte Donald Trump "Maradj Mexikóban" nevű programját, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják bevándorlási kérelmüket.

Biden ezenkívül leállította a - szintén Trump által prioritásnak tartott - mexikói határfal építését is. A demokrata párti elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket - az Egyesült Államokba történt belépésük előtt - a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Ezek a létesítmények azonban gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és a kormányzat nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a déli határra.

Biden március végén megbízta alelnökét, Kamala Harrist a bevándorlás okozta válsághelyzet megoldásával. Harris sokáig nem látott munkához - mind a mai napig nem járt az amerikai lapokban válságövezetként leírt amerikai-mexikói határon sem -, de a múlt héten Mexikóba és Guatemalába utazott, ahol arra kérte a bevándorlókat, hogy "ne menjenek az Egyesült Államokba". E kijelentései miatt az alelnök bírálatokat kapott a demokrata párt úgynevezett progresszív szárnyától.

"Amit Biden és Harris tett és jelenleg is tesz a határainkon, az súlyos és

szándékos kötelességszegés"

- fogalmazott Trump. "Látogatásom remélhetőleg reflektorfénybe helyezi ezeket a nemzetünk elleni bűncselekményeket, és megmutathatjuk az ICE (amerikai bevándorlási hivatal) és a határőrség bámulatos munkatársainak, hogy továbbra is élvezik megingathatatlan támogatásunkat" - tette hozzá a volt elnök.

Szakértők szerint Trump határlátogatása azt példázza, hogy a volt elnök fokozza nyilvános szerepléseinek számát, amely arra is utalhat, hogy versenybe száll a 2024-es elnökválasztáson. A volt elnök a hónap elején egy észak-karolinai republikánus rendezvényen beszélt, és előreláthatólag június 26-án Ohióban, valamint július 3-án Floridában tart gyűlést.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×