"Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?"

Ez lett volna az LMP népszavazási kérdése, amit először a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) utasított el, majd a döntést a Kúria is jóváhagyta, ami miatt a párt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak, mivel álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét.

Az Alkotmánybíróság szerint az LMP kérdése a választói támogatottságtól függetlenül kötelező, ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét szabályozná törvényi szinten egy olyan ügyben, amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik. Egy érvényes és eredményes népszavazás – az igen válasz többsége esetén – olyan szabályozás megalkotására kötelezné az Országgyűlést, ami nincs összhangban az Alaptörvénnyel, annak csak az Alaptörvény módosításával lehetne eleget tenni.

A testület szerint az alkotmányjogi panasz ráadásul nem tett eleget a befogadhatóság feltételeinek sem, ezért azt visszautasította - írja a 24.hu.

Korábban a győri akkumulátorgyár ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy mégsem lesz népszavazás, noha azt a kezdeményezést a Győri Törvényszék hitelesítette.

(A nyitóképen: Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka alkotmánybírók (b-j) esküt tesznek megválasztásuk után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 4-én.)