Tudósítóink

A szlovák származású török akadémikus, Sylvia Tiryaki neve is megjelent az állítólagos külföldi puccsisták listáján. A 15 éve Isztambulban élő szlovák politológust a rendszer megdöntésével gyanúsítják a török hatóságok. Tiryakit már a rendőrség is kihallgatta. A nő cáfolja, hogy bármi módon is köze lett volna a sikertelen puccskísérlethez.

Oroszország közölte, hogy naponta három órára felfüggeszti a katonai hadműveleteket a szíriai Aleppóban, hogy bejusson az ostromlott városba a nagyon várt humanitárius segély. ENSZ-illetékesek szerint bírálták a lépést, mert az nagyon kevés időt hagy arra, hogy valamilyen módon segítsenek a lakosoknak.

Hidegháború az olimpián – egyre gyakrabban hangzik el a kifejezés az amerikai és az orosz médiában is az Oroszországra koncentráló doppingbotrány miatt. A nyugati médiumok nem mulasztják el felhozni az ügyet és csalónak nevezni azokat az orosz sportolókat, akiket dopping miatt korábban már eltiltottak. Egy brit lap még Hosszú Katinkát is belekeverte az ügybe.

A pozsonyi speciális ügyész szerint alulteljesít a szlovák rendőrség a korrupció elleni harcban. Dušan Kováčik a parlamentnek benyújtott éves értékelésében azt írja, a szlovák rendőrök kritikán alul teljesítenek a korrupció visszaszorításában. A bírálattal a főügyész is egyetért, a pozsonyi parlament szeptemberben foglalkozik az üggyel.

Július elején számolt be arról az InfoRádió, hogy közel 50 kitoloncolásától tartó roma a regensburgi székesegyházban keresett menedéket, mert azt remélte, hogy a katolikus egyház közbenjárására hatóságok nem kényszerítik őket Németország elhagyására.

Lefolytatják a vádeljárást Dilma Rouseff felfüggesztett brazil elnökasszony ellen – erről szavazott a brazil szenátus. Rouseffet azzal vádolják, hogy tudatosan megsértette a költségvetési törvényeket.

"Donald Trump veszélyes elnök lenne" - ezt mondják az amerikai republikánus párt biztonságpolitikai szakértői, akik szerint nem szabad hagyni, hogy ő vegye át Barack Obama helyét a Fehér Házban.

A német hatóságok régóta igyekeznek megfigyelés alatt tartani a különböző iszlám szervezeteket és intézményeket. Néhány évvel ezelőtt Bonnban tartós huzavona után felszámoltak egy iskolát, amelyet Szaúd-Arábia tartott fenn, és a diákok olyan nevelésben részesültek, amely ellenkezett a német alkotmányban lefektetett elvekkel.

Az Iszlám Állam és a tálibok is magukra vállalták azt a gyilkos pakisztáni merényletet, amelyben legkevesebb 70 embert ölt meg egy kórházba bejutott öngyilkos merénylő. A legtöbb áldozat jogász és újságíró volt, aki egy vezető helyi ügyvéd halálát gyászolta.

Néhány hónapja még ősellenségnek tűntek – most azonban jön a látványos békülés és barátkozás. A NATO-szövetségesek nagy aggodalmára Erdogan török elnök első útja a levert puccskísérlet után Moszkvába, Vlagyimir Putyinhoz vezet.

Változhat a házszabály a pozsonyi törvényhozásban. Öltözködési protokoll, mobiltelefon és frissítők tanácsteremi tilalma – egyebek mellett ezek bevezetésére összpontosít Andrej Danko, a parlament elnöke az új házszabály kidolgozása során. Nagy vitára lehet számítani annak kapcsán is, hogy a tervezet időkorlátot szab egy-egy felszólalásnak az általános vitában.

Visszatért a hazájába, kémkedés miatt kivégezték. Az iráni hatóságok megerősítették, hogy felakasztották Sahram Amiri atomfizikust, aki rejtélyes módon tűnt el több éve, majd utazott haza az Egyesült Államokból. Egyes szakértők szerint Hillary Clinton emailbotránya is közrejátszhatott a halálában.

A berlini kormány környezetvédelmi minisztere a közelmúltban többször is járt Brüsszelben, hogy rábírja a belga kormányt a német határhoz közel fekvő, két, régi típusú atomreaktor üzemen kívül helyezésére. Barbara Hendricks fáradozása azonban nem járt sikerrel, holott mindkét nukleáris erőműben egyre gyakoribbak az üzemzavarok. Most a Belgiummal szomszédos német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália nagyszabású óvintézkedésekbe kezdett egy esetleges sugárveszély hatásainak csökkentésére.

Folytatódik a szaúdi-amerikai olajháború és úgy tűnik, a szaúdiaknak nem sikerült megtörni az amerikai pala-olaj kitermelőket. Az amerikaiak tovább szorítják le az árakat, ami komoly gondot okoz a szaúdi költségvetésnek.

Megnőtt az atomháború lehetősége Oroszország és az Egyesült Államok között – ezt orosz kormányilletékesek mondják arra válaszolva, hogy Amerika újfajta atomfegyvereket állíthat hadrendbe.

Németországban gyakorlatilag minden második polgár elégedetlen a kancellár menekültpolitikájával. Ezzel egy időben folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik komolyan tartanak egy újabb iszlamista támadástól. Mint németországi tudósítónk, a közszolgálati tévé által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva jelenti, a lakosság zöme határozottabb kiállást várna el az ankarai kormány diktatórikus intézkedéseivel szemben és ellenzi a török állampolgárokra vonatkozó vízumkényszer feloldását is.

Török diákok szállásfoglalását utasította vissza egy pozsonyi szálloda. A panzió azzal az indokkal kosarazta ki a szálláskeresőket, hogy biztonsági okokból nem adhat ki szobát Törökországból és más arab országokból érkező vendégeknek.

Aki autójával ezekben a napokban Németországban jár, első kézből értesülhet a forgalmi torlódásokról, arról, hogy az autóutak mennyire rászorulnak a felújításra. De a vasúton közlekedők is tapasztalhatják, hogy helyenként még a legmodernebb szerelvények is lassítani kényszerülnek, mert a pálya elavult. Tekintettel az ország jó gazdasági helyzetére, a kormány most Berlinben úgy döntött, hogy felújítja a közfogalmat biztosító autópályákat, vízi utakat és vasúti pályákat.

A londoni rendőrség egyelőre pszichiátriai bajokkal és nem terrorizmussal magyarázza az éjszakai tömeges késelést a brit főváros központjában. Egy nő meghalt és öten megsebesültek, amikor egy tizenéves fiú a járókelőkre támadt a British Múzeum közelében. A támadót elfogták és kórházba vitték.

A dízel-botrány kirobbanása óta a legnagyobb európai gépkocsigyár, a Volkswagen képtelen nyugodt vizekre evezni. Kedden két csapás is érte a wolfsburgi autókonszernt: a szöuli kormány visszavonta a VW 80 modelljének  forgalmazásának engedélyét Dél-Koreában, a bajor tartományi kormány pedig bejelentette, hogy még az ősszel kártérítési pert indít a Volkswagen ellen. Noha a bajor követelés összege messze elmarad az eddig támasztott külföldi jóvátételi igények mögött, ez az első eset, hogy Németországban is perbe fogják a Volkswagent a dízel-botránnyal kapcsolatban