A kínai haditengerészeti flotta egységei már befutottak Baltijsk kikötőjébe, amely az egykori kelet-porosz főváros, Königsberg előtti öböl bejáratánál létesült, és miután a második világháború végén a térség a Szovjetunió része lett, a kikötőt is zárolt katonai területté nyilvánították.

Noha egy ideje Kalinyingrád a német-orosz megbékélés jelképes helyszíne lett, Baltijsk az orosz hadiflotta egyik változatlanul fontos támaszpontja. Most innen indulnak négynapos tengeri manőverre a kínai és az orosz hadiflotta egységei a Balti-tengeren.

A Moszkva és Peking közti katonai együttműködés nem újkeletű, két évvel ezelőtt már a Földközi-tengeren tartottak közös hadgyakorlatot, de

ez az első eset, hogy a két ország a jórészt NATO-tagállamok által szegélyezett Balti-tengert használja manőverek helyszínéül.

Moszkvában közölték azt is, hogy hamarosan a Norvégia és a Spitzbergák közötti Barensz-tengeren is kínai-orosz hadgyakorlat lesz. Kína már jó ideje azon is fáradozik, hogy katonai jelenléte ne csak Ázsiára korlátozódjék. Pekingben a közelmúltban bejelentették, hamarosan kínai haditámaszpont létesül az afrikai Dzsibutiban.

A Vörös-tenger délkeleti bejáratának tekintett Bab-el-Mandeb szoros mentén fekvő, a Dunántúlnál valamivel kisebb kiterjedésű, alig egymillió lakosú ország szoros kapcsolatban áll Pekinggel, NATO-körökben mégis aggodalmat kelt a kínai bázis a nemzetközi tengeri útvonalak egyik kulcsfontosságú ellenőrzési pontján.