A populistáknál akart jó pontot szerezni Hillary Clinton – így értékelte a Wall Street Journal a demokrata elnökjelölt gazdaságpolitikai programbeszédét. A pontszerzést a lap annak kapcsán emlegette, hogy Clinton ismét közölte: ellenzi a 12 csendes-óceáni országgal tervezett szabadkereskedelmi egyezményt, amely támogatója, Barack Obama elnök egyik fontos törekvése.

Obama az EU-val is hasonló egyezményt próbál kötni, de azt Európában hatalmas ellenkezés fogadja. Mivel Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje többször jelezte, hogy felmondaná az észak-amerikai szabadkereskedelmi társulást, a NAFTÁ-t, kommentátorok szerint Clinton az ő vitorlájából próbálja kifogni a szelet a csendes-óceáni egyezmény ellenzésével.

„Ellene vagyok most, ellene leszek a választás után, ellene leszek elnökként” – mondta a Demokrata jelölt. Trump erre gyorsan azzal vágott vissza, hogy Clinton nem őszinte: ha hatalomra jut, két percen belül jóváhagyja – mondta. Tény, hogy Clinton korábban éppenséggel határozottan támogatta az egyezményt.

Közben Trump protekcionizmust ígér: az ő ötletei között szerepel, hogy 35 százalékos vámmal sújtaná a Mexikóban és 45 százalékkal a Kínában gyártott és Amerikába importált termékeket.

Trump pár nappal korábban jelentős adócsökkentést és a gazdasági szabályozás lazítását ígérte. Emellett azt mondta, hogy a mostani hét helyett csak három személyi jövedelemadó kulcs lenne elnöksége alatt.

Ezt Clinton Detroitban elmondott beszédében úgy értékelte, hogy további kedvezményeket akar juttatni az amerikai szupergazdagoknak. Olyan „szélsőségesen trumpista ötletei vannak azonban, amelyeket még a Republikánusok is elutasítanak” – mondta.

A pártfüggetlen Adópolitikai Központ nevű szervezet szerint Trump adóterve egy évtized alatt 9 és fél billió dollárt vonna el a költségvetéstől, míg Clintoné 1 billiót adna hozzá.

Egyik jelölt sem ígérte a nyugdíjakra és az egészségügyre költött pénzek megnyirbálását, pedig ezek a költségek a következő években jelentősen megugranak és nem tudni, hogy adóemelés nélkül hogyan lehet előteremteni rájuk a pénzt.

Clinton közben úgy próbál munkahelyeket teremteni, hogy növelné a gazdagabbak adóját, több pénzt költene szakképzésre és azt ígéri, hogy adókedvezményeket ad azoknak a cégeknek, akik előnyben részesítik az amerikai munkavállalókat.