Irán és az Egyesült Államok is méltatta a Teherán nukleáris programjáról kötött alkut, amely a hétvégén elvezetett az Irán elleni szigorú nemzetközi szankciók feloldásához.

"Irán betartotta a szavát, nekünk is be kell tartanunk" - mondta John Kerry amerikai külügyminiszter, aki viszont figyelmeztetett: továbbra is ellenőrzik, hogy Teherán betartja-e a nukleáris tevékenységét korlátozó vállalásait.

Barack Obama elnök "történelminek" nevezte az alkut, amely "megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson". Az elnök "az erős amerikai diplomácia" sikerének is tartja a megállapodást - amelyet valójában európai, orosz és kínai közvetítéssel hoztak tető alá.

Haszán Roháni mérsékeltnek nevezett iráni elnök országa története "aranyozott oldalaként" írta le a szankciók feloldását és azt mondta: annak csak "a cinonisták és az amerikai keményvonalasok nem örülnek".

Az Iránnak súlyos gazdasági károkat okozó nemzetközi szankciók feloldásával párhuzamosan az irániak elengedtek 5 amerikai állampolgárt. 3 iráni származású amerikai - köztük a Washington Post irodavezetője - vasárnap érkezett meg egy amerikai katonai bázisra.

Az Egyesült Államok cserébe hat iráni-amerikai kettős állampolgárt és egy iránit engedett ki a börtönből - őket azzal vádolták, hogy megsértették a Teherán elleni szankciókat.

A nagy alku ellenére még távolról sem rendeződött Irán és Amerika viszonya. Az Obama kormányzat például friss szankciókkal sújtott 11 iráni céget és magánszemélyeket, amiért részt vesznek Teherán ballisztikus rakétaprogramjában.

Iránban azonban inkább arra koncentrálnak, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések eltörlésével Teherán 30 milliárd dollárnyi, eddig külföldön befagyasztott vagyonához jut hozzá. A szankciós időszakban felhalmozódott kamatokkal együtt az összeg akár a 100 milliárdot is elérheti.

A korlátozások feloldása azt is jelenti, hogy az iráni olaj, amiből 38 millió hordónyit tankhajókon tároltak, bejuthat a nemzetközi piacokra. Az eladások nyomán lehetővé válik az olajipar fejlesztése, aminek nyomán Irán felpörgetheti kitermelését.

A lehetőség olyan pánikot váltott ki Dubajban, a rivális Szaúd-Arábiában, és más Öböl-országok tőzsdéin, hogy közel 40 milliárd dollárral estek az ott jegyzett papírok árfolyamai. Egyes nyugati cégek viszont jól járnak: Irán például 114 új Airbust rendelt az európai repülőgép-gyártótól.