"A következő 48 óra döntő fontosságú lesz" - idézett a Guardian című lap egy brüsszeli EU-diplomatát az ukrajnai tűzszünetről.

A helyi idő szerint vasárnap, 0 órakor életbe lépő fegyvernyugvás előtt a felek még megpróbálhatnak területet szerezni maguknak. A Donyeck és Luhanszk között fekvő Debaltceve városban 8 ezer ukrán katonát kerítettek be a lázadók.

Vlagyimir Putyin erről beszélve úgy fogalmazott: "a lázadók arra számítanak, hogy az általuk bekerített 6-8000 ezer fős csoport leteszi a fegyvert".

Kommentátorok megjegyzik, hogy a megegyezés törékeny és várhatóan fellángolnak a harcok a tűzszüneti határidő előtt.

Vasárnaptól viszont vissza kell vonni a nehézfegyvereket a demarkációs vonaltól, amnesztiát kell adni a hadifoglyoknak, el kell engedni őket és a túszokat.

Angela Merkel német kancellár, aki a nyugati politikusok közül a legtöbbet közvetített a felek között, óvatosan úgy fogalmazott, hogy "reménysugarat" jelent az új egyezmény, amelyről rajta kívül Porosenko ukrán, Putyin orosz és Hollande francia elnök tárgyalt.

Oroszország és a Nyugat ugyanakkor gyakorlatilag egy új hidegháborúban áll. A nyugatiak olyan szinten bizalmatlanok Putyin orosz elnökkel szemben, hogy nem különösebben méltatták a tűzszüneti egyezményt.

"Nem volt a legjobb estém, de jó volt a reggel, mert megállapodtunk a fontosabb dolgokban" - mondta az orosz elnök.

Az Egyesült Államok "a békés rendezés és az ukrán szuverenitás helyreállítása felé tett potenciális lépésnek" nevezte a minszki alkut.

Washington ugyanakkor hozzátette: az egyezmény sikere attól függ, hogy Ukrajna vissza tudja-e szerezni az ellenőrzést az orosz-ukrán határ ukrán oldalán. A szöveg szerint ugyanakkor ez egy éven belül következhet be és a lázadók megvétózhatják a lépést.

A Guardian megjegyzi, hogy Donald Tusk, volt lengyel miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke szkeptikus a béketervvel kapcsolatban. A lengyel és a brit kormány sem méltatta túlzottan az egyezményt.

Diplomaták arról beszéltek, hogy Porosenko, aki egy ponton ott akarta hagyni a tárgyalóasztalt, azért mondott igent a tervre, mert a Nemzetközi Valutaalap, amely csütörtökön 17 és félmilliárd dollár segítséget ígért be Kijevnek, erre kényszerítette.