A 2000-es évek kezdete óta gyakorlatilag tilalmat jelentő ENSZ-kvóták vannak érvényben a legkiválóbbnak tartott Kaszpi-tengeri kaviárra, mert a korábbi túlhalászás miatt vészesen megcsappant a tokhalállomány.

A Föld legnagyobb tavaként is emlegetett Kaszpi-tenger körüli összes állam - Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán - is foglalkozott állami kaviárexporttal, a halállomány vészes megcsappanását azonban az orvhalászat okozta. Egy nagy tokhalból akár 50 kilogramm ikra is nyerhető, ami 30-50 ezer dollár profitot hozhat.

Mivel a tokhal csak élete kései szakaszában, és csak ritkán termékenyül meg, ezért különösen fontos, hogy megfelelő méretű populáció legyen az ipari méretű halászathoz.

Vlagyimir Putyin februárban, orosz elnökké való újraválasztása előtt elismerte, hogy még mindig komoly gond az orvhalászat, a feketekereskedelem, amelyet jól szervezett iparágként írt le. Azt ígérte, hogy keményen fellépnek ellene, és megsemmisítik majd az illegális kaviárt.

Az Orosz Szövetségi Halászati Hatóság vezetője, Andrej Krajnij most azt javasolja, hogy induljon újra a tokhalászat - de csak öt év múlva, és addig mind az öt part menti állam tartsa be a moratóriumot. A javaslatot Türkmenisztán kivételével a többiek is támogatják - tette hozzá.

Krajnij azt mondta, hogy Oroszország az utóbbi években csak tenyésztés céljából fogott ki Kaszpi-tengeri tokhalat, és a jelenleg árult kaviárt halgazdaságokban állítják elő. Kaviárt francia, olasz, német és izraeli halgazdaságokban is állítanak elő.