Az utcákon újra megjelentek a tüntetők, miután a görög parlament elfogadta a sokat bírált, és 2014-ig hatályos ingatlanadót. A szigorú rendelkezés szerint a villanyszámlával együtt kiszámlázott adót meg nem fizetők áram nélkül maradhatnak. Emellett 150 ezer közalkalmazottat bocsátanak el, és négy százalékkal csökkentik a nyugdíjakat egy korábbi, 10 százalékos csökkentés után.

Az athéni kormány ezzel is próbálja bizonyítani a külvilág, főként az IMF, a Európai Unió és az Európai Központi Bank felé, hogy komoly lépéseket tesz a súlyos költségvetési hiány csökkentésére, amely az egész eurózónára fenyegetést jelent.

A három intézmény képviselői, a "trojka" tagjai ma ismét vizsgálódnak, hogy Athén megszorító lépései elegendők-e ahhoz, hogy a számára megszavazott mentőalapból megkapja az újabb, nyolc milliárd eurós részletet. A pénz folyósításáról csak októberben döntenek az eurózóna kormányai.

A görög kormány korábban írásos garanciát vállalt a takarékossági reformok végrehajtására - mert ez volt a trojka vizitjének egyik előfeltétele. Az általuk követelt megszorítások és adóemelések nyomán, szerdán újabb sztrájkok voltak.

"Ahelyett, hogy jönnének-mennének, miért nem töltenek el egy hónapot egy görög nyugdíjassal vagy egy családapával, aztán mondják meg, humánusak-e a lépések" - mondta a Reutersnek egy középkorú légügyi alkalmazott. "A görög társadalom már nem képes több adót fizetni" - vallotta be Teodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes.

Angela Merkel német kancellár arra utalt: ha az ellenőrök úgy találják, hogy a görög kormány még mindig nem teljesíti a feltételeket, akkor újratárgyalhatják a 109 milliárd eurós második görög mentőcsomagot. Merkelre nagy nyomás nehezedik, hogy keménynek mutassa magát Athénnel szemben. A Bundestag ma szavaz az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap kiterjesztéséről, amely többek között német pénzből segítené ki a bajbajutott kormányokat, és előfordulhat, hogy Merkelnek az ellenzékre is szüksége lesz, hogy átmenjen a javaslat.