Tudomány

Elképzelhető, hogy eltérő koruk ellenére Tutanhamon fáraó ikergyermeke volt az a két csecsemő, akiket az egyiptomi uralkodó sírkamrájában találtak meg a kutatók.

Egy húsz éve kihaltnak hitt békafaj néhány példányára bukkantak a kutatók Costa Ricán. Angol tudósok most útnak indultak, hogy más, kipusztultnak hitt vagy a kihalás szélén álló fajok példányai után nézzenek.

Azon gondolkodnak a tudósok, hogyan lehetne mesterségesen megváltoztatni a Föld éghajlatát, mivel úgy tűnik, hogy nem jár sikerrel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ugyanakkor akárhogyan is hűtjük le a bolygót, minden módszernek lehetnek káros mellékhatásai.

Az éhséget és a termékenységet felügyelő génre bukkantak amerikai tudósok. A TORC1-es gén egyfajta "főkapcsolóként" működik, azaz jelzi, ha elég a bevitt táplálék, és "engedélyezi" a terhességet. A felfedezés mérföldkő lehet a terméketlenség és az elhízás kezelésében.

Német tudósok ötvenöt millió éves megkövesedett erdő maradványait fedezték fel a kanadai sarkvidéken. A fosszilis fák közül néhány abban a helyzetben van, mint amikor sűrű őserdőt alkottak.

Azoknál a nőknél, akik sok kávét isznak, csökken a méhrák kialakulásának az esélye - derül ki egy japán tanulmányból.

Hármas kategóriájú lett a Gustav, amikor lecsapott az Egyesült Államokra, erőssége azonban elérheti az 5-öst is. Ez az elképzelhető legerősebb vihar, amely akár 250 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó széllel jár. Az eddigi rekordot 1999-ben mérték: akkor a széllökések erőssége elérte az 512 kilométeres óránkénti sebességet.

Az új kutatási eredmények alapján egyre hosszabb lesz az ólom bűnlajstroma, ráadásul hiába tiltották be Európa-szerte az ólmozott benzint, a fém hosszú éveken keresztül a szervezetben marad, és kifejti mérgező hatását.

Korszakalkotó módon igyekszik visszafogni egy amerikai vegyész és egy indiai milliárdos a Föld légkörének melegedését. Az általuk létrehozott kísérleti üzemben cementet készítenek széndioxidból, az ember tevékenysége nyomán egyre nagyobb mennyiségben a légkörbe áramló gázból.

Egy új weblap választ ad arra a kérdésre, hol él a legtöbb ember a világban, akinek azonos a vezetékneve az érdeklődőével. Ugyancsak megadja az adott vezetéknévvel legtöbbször járó keresztnevet is, sőt, még az etnikai hovatartozást is felismeri. A fő baj, hogy csak az az angol nyelvű világban használható.

Miért repülnek el olyan gyorsan a legyek a légycsapó elől? Miért olyan nehéz őket lecsapni? Ezekre a kérdésekre válaszoltak most tudósok, egyben vázolva a legyek elleni hatásos technikát is.

Egy eddig ismeretlen, de máris a kihalás szélén álló kagylófajra bukkantak a Vörös-tengerben kutakodó tudósok. A negyven centiméter hosszúra is megnövő, több kilós óriáskagyló a tenger legkorábbi kizsákmányolásának eshetett áldozatul.

Francia sebészek a világon először végeztek olyan lézeres agydaganat-műtétet, amelynek során csak helyi érzéstelenítést alkalmaztak.

Sosem látott mértékben húzódhat vissza idén az Északi-tenger jege, akár a tavaly szeptemberi rekord is megdőlhet. Ilyen sok jég még sosem olvadt el a műholdas mérések harminc évvel ezelőtti bevezetése óta. Az olvadás ráadásul gyorsítja a globális felmelegedést.

A kaliforniai Sierra Nevada lábainál elterülő Mono-tó meleg vizében a kutatók olyan baktériumra bukkantak, amely arzénon él. A parányi élőlények a fény és a mérgező arzén elegyéből kotyvasztják táplálékukat - írják a kutatók a Science című szaklapban.

Lehetséges, hogy a rákos sejtek az egészségesek segítségével terjednek el a szervezetben, már azelőtt, hogy a daganat kifejlődne. Az Egyesült Államokban végzett kutatás eredményei választ adhatnak arra: miért képződnek a szervezetben áttétek, jóval azután, hogy a daganatot kezelték.

A szociális és társadalmi tényezőknek sokkal nagyobb szerepük van a betegségek kialakulásában és az életkilátásokat illetően, mint a genetikai tényezőknek. Sorsunk leginkább azon múlik, hogy hová születünk.

Kimutatta egy tanulmány, amit eddig is tudtunk: a lelki fájdalom mélyebb és tovább megmarad, mint a fizikai.

Oslóban több régi hajóroncsra bukkantak egy autópálya-alagút építése közben.

Felbecsülhetetlen értékű arany babérkoszorúra bukkantak Görögország északi részén: a kincslelet egy, a munkások által taposóaknának vélt nagy rézurnában rejtőzködött.