Tudomány

Az égő, viszkető szúnyogcsípések sajátosan nyári problémát jelentenek, azonban nem mindenkit érint a dolog egyformán: egyes embereket láthatólag sokkal jobban kedvelnek a vérszívók, mint másokat.

Amellett, hogy maga a tó is veszélyben van, az ott nyaralók egészségére nézve is növekednek a kockázati tényezők, a fertőzésveszély.

Magyar kutatók olyan mesterséges intelligencián alapuló kamerarendszert fejlesztettek ki, amely vezetékek és fizikai szenzorok nélkül képes folyamatosan monitorozni a koraszülött csecsemők testhelyzetét és mozgását az inkubátorban – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

A digitális detoxikálás csökkenti a szorongásszintet és lehetőséget ad a valódi, mély emberi kapcsolódásokra, miközben az online világtól való időnkénti elszakadással mérsékelhető a telefon miatti mellőzés, az úgynevezett phubbing jelensége is – hívja fel a figyelmet Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa az egyetem közleményében.

Egyre gyakoribbá válik az egészségügyi kérdésekben történő mesterséges intelligencia (MI) alapú alkalmazások használata: a betegek gyakran az internetes algoritmusoktól várnak útmutatást szokatlan tünetek esetén vagy laboreredményeik értékeléséhez. A technológia ugyan gyors és könnyen elérhető információforrás, a szakemberek és a hatóságok ugyanakkor figyelmeztetnek: a döntési felelősség minden esetben az orvost terheli, az MI használata pedig komoly etikai és adatvédelmi kockázatokat is hordozhat.

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a forróbb időben pont a tó saját párolgása óvta meg a vizet attól, hogy gyorsabban elillanjon, ennek a hatásnak a hűvösebb, szelesebb idővel azonban vége.

Átfogó nemzetközi tudományos áttekintés erősítette meg, hogy a jelenleg engedélyezett mRNS-vakcinák biztonságosak és hatékonyak. A The Lancet folyóiratban megjelent elemzés laboratóriumi kutatások, klinikai vizsgálatok, engedélyezés utáni biztonsági monitorozások és több milliárd beadott oltás valós adatai alapján értékelte az mRNS-technológia működését, kockázatait és jövőbeli lehetőségeit.

A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.

Az amerikai űrügynökség arra kíváncsi, hogyan viselkedik a tűz a jóval kisebb gravitáció mellett, gondolva ezzel a jövőbeli hold- és marsbázis lakóira.

Merkely Béla szerint a szívroham kezelésében nagyon jól áll Magyarország, az egyéves túlélési arány tekintetében viszont jócskán le vagyunk maradva.

Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán megsemmisítette a klímatörvény egyik passzusát, és új szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést. Mintegy 200 civil szervezet és 40 szakértő dolgozott az elmúlt egy évben a klímatörvény-javaslaton, amelyet a kormány rendelkezésére bocsátanak. Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke közölte: a klímaváltozás hatásait nem lehet ágazatonként külön kezelni, a kerettörvény meghaladja ezt az ágazati szemléletet, és egységes keretbe foglalja az éghajlatvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

A különleges jelenség természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek ragyogó napsütésben lehet része – van, akinek csak szürkület jut –, de nagyon kevesen lesznek adott időben teljes sötétségben.

Közelről lefotózta a kínai Tenven-2 űrszonda a Kamoʻoalewa nevű kisbolygót, amit a Föld kisebbik holdjaként is emlegetnek, ám valójában rendszertanilag nem számít annak.

Az emberek a klímaváltozást tartják az egyik legnagyobb problémának, egyéni szinten mégsem szívesen tesznek ellene – derült ki a Klímapolitikai Intézet felméréséből. Az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács Erik, az intézet vezető kutatója beszélt a dolgok hátteréről.

Egyre hosszabbak a hőhullámok, és a hőkupoláknak köszönhetően egyre melegebbek is – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik a hőkupola kialakulásának összetevőiről is beszélt, nem lehet túl sok reményünk.

Újabb, több mint 23 ezer éves sziklavéseteket fedeztek fel a portugáliai Coa-völgyi Régészeti Parkban, amely 1998 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján – számolt be róla vasárnap a Lusa portugál hírügynökség.

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve harmincegy rendkívül távoli kvazárt fedezett fel, köztük a világegyetem két eddig ismert legkorábbi ilyen objektumát – tájékoztatott a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK).

Nyugati és déli irányból közelíti Magyarországot a Japán cserebogár (Popillia japonica), amely az Európai Unióban kiemelt zárlati károsítónak minősül. A mindenevő faj megjelenése jelentős gazdasági kockázatot jelent a mezőgazdaság számára, ezért észlelése esetén bejelentési kötelezettség áll fenn.