Simon Gibszon, a Szentföld szakértője szerint a Via Dolorosának, ami jelenleg az óváros északi részében található, éppenhogy a déliben kellene lennie.

A középkor óta a keresztények azt feltételezték, hogy a Praetorium, ami a római helytartók, így Pontius Pilatus székhelye is volt, s ahol megostoroztatta, majd a tömeg nyomására kereszthalálra ítélte Jézust, azonos az Antonia erőddel. Azonban Gibszon professzor szerint ennek a feltételezésnek nincs történelmi alapja. Az erődnek csak egy kis része élte túl két évezred viharait, de ezek vizsgálata után arra jutott, hogy az nem volt több, mint katonai kilátó, megfigyelőtorony.

Az ásatások szerint Jézus tárgyalása kilencszáz méterrel odébb volt, egy nagy, lekövezett udvaron Délnyugat-Jeruzsálemben, nem messze a Jaffai-kaputól, két erődített falszakasz között. A külső és a belső kapu azokhoz a barakkokhoz vezetett, ahol valószínűleg fogva tartották Jézust.

A nyitott udvarban volt egy nagyjából két négyzetméteres emelvény - ami megfelelhet János evangéliumának, miszerint: "Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók azonban ezt kiáltozták: 'Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak.' E szavak hallatára Pilátus kivezet tette Jézust, maga pedig a bírói székbe ült a kövezett udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak."

A professzor hozzátette: ami a legmeglepőbb, hogy zarándokok milliói mennek el emellett a hely mellett anélkül, hogy tudnák, milyen fontos.

Egyéb bizonyítékok

De ez még nem minden. A professzornak további bizonyítékai is vannak, amelyek a szenvedéstörténet más helyeit is pontosítják. Mindazok például, akik meglátogatják a Koponyák hegyét, a Golgotát, és rajta a Szentsír-bazilikát, ugyancsak rossz helyre látogatnak - állítja a régész.

Ugyanis a hely túl szűk volt egy kereszt fölállításához, és akkor még a Krisztus két oldalán fölfeszített rablókról nem is beszéltünk. Gibszon professzor szerint a keresztre húsz méterrel odébb feszítették fel Jézust és a két latort, mégpedig éppen a Mártírok temploma romjainak apszisa alatt. A zarándokok itt is anélkül haladnak el, hogy ismernék jelentőségét a helynek - jegyezte meg.

Dr. Mark Merrony, aki ugyancsak a Szentföld régészetének szakértője, úgy nyilatkozott, hogy kollégájának elmélete jól passzol a korabeli leírásokhoz és János evangéliumához. Õ is azon a véleményen van, hogy újra kell gondolni az eddig Jézus keresztútjaként számon tartott útvonalat.

Az anglikán egyház jeruzsálemi templomának, a Szent György templomnak az egyik papja, Bill Broughton viszont azon a véleményen van, hogy Gibszon értékes elmélete ugyan érthetőbbé teszi Krisztus történetét, de ettől még nem szükséges átrajzolni a keresztút jelenlegi útvonalát. Mint mondta, nem kell, hogy a keresztút régészetileg, történetileg megegyezzen Jézus szenvedésének pontos útvonalával, hiszen sokkal fontosabb annak hitbéli jelentése, átélése.

A durhami püspök, Tom Wright szerint a régészet folyamatosan új eredményekkel áll elő, ami üdvös dolog, és az egyháznak ettől semmi tartani valója nincsen. Megjegyezte, ő személy szerint például üdvözli az ilyen friss eredményeket.