Tudomány

Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid jelensége: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Nem elveszett – mint eddig az köztudott volt a Coviddal kapcsolatban –, hanem összevissza működik.

Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.

Egérkísérletek bizonyították, hogy a magas zsír- és kalóriatartalmú ételektől túlerőbe kerülnek a tumorsejtek az immunsejtekkel szemben.

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt is közölte, hol, illetve hogy mit veszélyeztet elsősorban.

"Akik már átestek a betegségen, a gyógyulástól számítva három hónapon túl oltassák be magukat."

A maszkviselést a pandémia második évében is tanulnunk kell még, habár a kezdeti időkhöz képest sokat fejlődött az, ahogyan és amilyen gyakran megfelelő eszközzel védjük magunkat és másokat a koronavírustól.

Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre növekedett az ózonlyuk a Déli-sark felett decemberben. 

A Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Program elindítói, Nagy Balázs és Heiling Zsolt munkájuk elismeréseképp a Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított díjat vehették át Chile magyarországi nagykövetétől.

Prószéky Gábor nyelvész-matematikus szerint az ember számára a gépek cselekvése ma már nem felfogható, ez lehet az évtized egyik nagy tudományos tanulsága.

A koronavírus-járvány elmúlt egy évére visszatekintve a kutatók azon töprengenek, vajon volt-e olyan pillanat, amelyben beavatkozva megállíthatták volna a járványt, illetve azzal is foglalkoznak, mit tanulhatunk annak eddigi történetéből.

A tavalyi év legfontosabb környezetvédelmi hírei, történései és katasztrófái, aggasztó jelentések a klímaváltozásról és a természeti sokszínűség csökkenéséről.

Szilveszter napján lett egy éve, hogy Kína jelentette a WHO-nak az első koronavírusos eseteket: akkoriban ismeretlen eredetű tüdőgyulladésként aposztrofálták a fertőzést, amelynek működését még ma sem értjük teljesen.

Páncélos csiga, bőrén keresztül lélegző kétéltű és egy vulkán peremén élő majom is van az 503 fajból álló listán.

Gyógymódokat, életminőséget javító újításokat és diagnosztikai módszereket is fejlesztettek idén egyéb betegségekre fókuszálva: év végi számvetésként érdemes ezeket is áttekinteni, hisz nem állt meg a tudományos élet a koronavírus idején sem.

Az idei volt globálisan a második legmelegebb november a mérések kezdete óta – állapította meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. A 2020-at értékelő előzetes éghajlati jelentés szerint pedig a legmelegebb három év között lesz az idei.

A korábbi változatnál hetven százalékkal gyorsabban terjedő brit koronavírus-variáns mellett egy dél-afrikai változat is aggodalmakat okoz.

Karikó Katalin biokémikus, a BioNTech cég alelnöke kapta először a Közmédia Év Embere Díjat - tájékoztatta az MTVA Sajtó Osztálya szerdán az MTI-t.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

A világ első fából készült műholdját akarják elkészíteni Japánban a Kiotói Egyetem tudósai egy helyi céggel az űrszemét csökkentése céljából.