Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Az utasok testhőmérsékletét ellenőrzik egészségügyi dolgozók az Anhuj kínai tartománybeli Fujang egyik vasútállomásán 2020. január 29-én. A kelet-kínai Vuhan nagyvárosban január elején felismert, tüdőgyulladást okozó koronavírus halálos áldozatainak száma 132-re emelkedett Kínában, ahol eddig hatezren fertőződtek meg a ragállyal. A kórokozó a világ több országában megjelent.
Nyitókép: MTI/AP/Chinatopix

Itt vannak az első információk a WHO kínai vizsgálódásáról

Peter Daszak, a WHO kutatócsoportjának egyik tagja szerint a világ tudóstársadalmának kollektív erőfeszítései eredményt fognak hozni, kiderül majd, hogyan lépett át emberre az új koronavírus.

A vadkereskedelem a legvalószínűbb útja annak, ahogyan az új koronavírus egy azt hordozó állattal együtt megérkezett Vuhanba – mondta el egy, a Chatham House szervezte beszélgetésen Peter Daszak, a WHO kínai missziójának egyik tagja. Dél-Kínában élnek olyan denevérfajok, amelyekben az új koronavírushoz legközelebb álló típusú koronavírus megtalálható, a régió pedig rendelkezik vadkereskedelmi összeköttetéssel Vuhan felé – írja a MedicalXpress.

Daszak szerint jelenleg ez az a hipotézis, amelyet a WHO és a kínai fél egyaránt nagy mértékben támogat. A kutató és társai valószínűleg a jövő hét elejére készítik el jelentésüket, mely a februári vizsgálódások első eredményeit tartalmazza majd.

"Biztos vagyok abban, hogy a következő néhány évben kiderül, pontosan hogyan jutott el az új koronavírus Vuhanba.

Tudományos adatok állnak rendelkezésünkre arról, honnan érkezhetett és hogyan terjedt a vírus" – fogalmazott Peter Daszak.

Az állatoktól eredeztethető betegségek esetében mindig évekig tart a kutatás az átadó fajt illetően. Az ebolánál ugyanakkor a mai napig sem sikerült bizonyítani, hogy az 1976 óta embert is fertőző betegséget valóban a denevérek adták át zoonózis útján.

A WHO kutatócsoportjának egy másik tagja, Marion Koopmans ismét megerősítette azt, hogy

a laborból kiszökött vírus teóriáját elvetették,

ugyanakkor arról beszélt, számos más lehetséges utat vizsgálnak. Elmondása szerint három olyan laborban is jártak, amelyek a vuhani vizes piac közelében találhatók, alaposan átvizsgálták működésük minden körülményét, majd arra jutottak, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a patogén egy laboratóriumból jutott volna ki. Arra is kitért, hogy a fagyasztott élelmiszerek felületén Kínába való hurcolás teóriájával is foglalkoztak – ezt az elképzelést a kutatók nagy része teljes mértékben elutasítja.

"Ezt az eshetőséget nem tudtuk teljes mértékben kizárni" – mondta, hozzátéve, nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban okozhat-e világjárványt távoli tájakról fagyasztott árun érkező, még fertőzőképes vírus.

Daszak említést tett arról is, hogy sajnálatosan munkájukat a politika is beárnyékolta: hónapokat késlekedett utazásuk, minden lépésüket jóvá kellett hagyatniuk Kínával, míg Trump amerikai adminisztrációja azzal vádolta a WHO-t, hogy falaz Kínának abban, hogy eltussolhassa felelősségét a pandémia kialakulásában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×