2 °C
Jó hír a rosszban, hogy a magzat a legtöbb esetben megússza azt, hogy megbetegedjen: a méhlepényből, a köldökzsinórból és az anya véréből vett minták azt mutatták, hogy ritkán jut át a vírus a placentán, igaz, ennek lehetősége nem zárható ki. A méhlepényt ugyanakkor károsítani tudja a megbetegedés, amely a magzat sérüléséhez vezethet. Nem áll rendelkezésre ugyanakkor megfelelő mennyiségű adat a várandós nőkről, és az sem teljesen világos még, hogy van-e olyan szakasza a terhességnek, amelyben a nők fogékonyabbak a vírusra, illetve hogy szülés után megnő-e annak kockázata, hogy elkaphatják a fertőzést – írja a Nature.
Az oltásról alig van adat
Még komolyabb az információhiány a terhesség és a koronavírus elleni védőoltás kapcsolatáról: az első klinikai tesztekben nem kerestek várandós önkénteseket, bár az azokban részt vevők közt voltak olyanok, akik közben állapotosak lettek, és már elindult az első, kifejezetten gyermeküket váró nőkön végzett teszt is. A WHO januárban nyilvánosságra hozott ajánlása szerint a Pfizer és a Moderna oltását a legmagasabb kockázati csoportokban levő anyák részére javasolja, a kezelőorvosukkal folytatott konzultációt követően. Később azzal egészítették ki ezt, hogy semmiféle ismert veszélye nincsen az oltás terhességben való alkalmazásának, de mivel nem rendelkeznek adatokkal annak használatáról,
nem adhatnak ki széles körű ajánlást.
A Nature által megkérdezett orvosok elsöprő többsége ugyanakkor konzultációt követően ajánlaná az oltást a várandósoknak.
Koraszülést okozhat
Az, hogy egy felső légúti vírus rizikót jelent a terhes nőknek, akiknek tüdeje egyébként is nehezebb munkát végez, mint általában, nem meglepetés. A növekedő méh felnyomja a tüdőt, miközben a belélegzett oxigén az anya és a magzat közt oszlik meg, ráadásul a terhesség ideje alatt az immunrendszer a magzat érdekében elnyomott állapotba kerül. Nem csoda, hogy a megfertőződés esélye magasabb ilyenkor. A koronavírus mindennek következtében kezdettől aggasztotta a nőgyógyászokat, annak ellenére, hogy
az első kínai adatok azt sugallták, a terhesek nincsenek nagyobb veszélyben, mint azok, akik nem várnak gyermeket
– a szakma már ekkor gyanakodott. Őszre azonban kiderült, hogy az állapotos nők esélye az intenzív osztályra kerülésre 62 százalékkal magasabb, ha pedig ott vannak, 88 százalékkal valószínűbb, hogy lélegeztetőgépre kerülnek, és a koraszülés rizikója is nő.
A koronavírusos anyák koraszülései általában a harmadik trimeszterben következnek be: ekkor már elég jó életesélyei vannak a magzatnak. Magzati retardáció és halvaszülés gyakoriságát ugyanakkor nem növeli a jelenlegi adatok szerint a betegség, és az is ritkaságszámba megy, hogy a gyermek édesanyjától elkapja a fertőzést a méhen belül. Az érintett anyák gyermekei egészségesek 6-8 hetes korukban is, egyelőre úgy tűnik, rájuk nem hat ki a betegség.
Átalakulhat a kísérletek világa
Az immunitás átadása kérdéses: a köldökzsinórvérben kimutattak antitesteket a fertőzött anyák szülése után, de azt nem lehet tudni, ezek mekkora védelmet tudnak biztosítani a gyermekek számára.
Más anyai vírusos megbetegedések növelik a gyermekek későbbi depressziójának vagy autizmus spektrumzavarának lehetőségét
is: arra, hogy ez az új koronavírussal is így lesz-e, jelenleg nem lehet még választ adni, de az érintett gyermekek utánkövetése megoldja majd ezt a kérdést.
Mindezek sok orvost arra késztetnek, hogy oltsa be a várandós nőket, de az adathiány nehezíti a helyzetet. Az egyes országok kormányai eltérő módon állnak a kérdéshez, a kutatók ugyanakkor úgy vélik, talán ez a helyzet is megmutatja, hogy eljött az ideje annak, hogy állapotos nők is részt vehessenek önkéntesként hasonló kísérletekben. Ahogy a szakemberek fogalmaznak: az állapotos és szoptató anyákat nem a kísérletektől kell megóvni, hanem engedni kell azt, hogy a kísérletek óvják meg őket.
