INFORÁDIÓ
2021. május 9. vasárnap
Gergely

koronavírus

állatok

mutáció

nyérc

denevér

Koronavírus: a következő veszély a vadvilágból érkezhet

Koronavírus: a következő veszély a vadvilágból érkezhet

Infostart

A kutatók azt figyelik, vajon a vadon élő állatok elkapják-e az embertől az új koronavírust: ha körükben szabadon tud terjedni a SARS-CoV-2, annak komoly következményei lehetnek

Amikor egy vadon élő nyércben is kimutatták az új koronavírust, Sophie Gryseels antwerpeni evolúcióbiológus nem volt meglepve – sőt, számított a hírre. A kutatók a pandémia kezdete óta féltek attól, hogy vadon élő állat is megfertőződik majd, innentől kezdve pedig a természetben élő fajok közt keringhet és mutálódhat tovább a patogén. Ezzel a kör bezárul: vadon élő állattól indult ki az emberre zoonózissal átterjedt betegség, mely most vissza is tért a természetbe – írja a Nature.

Eredetileg valószínűleg a kis patkósdenevértől ered a megbetegedés, de nem közvetlenül, hanem valamilyen közvetítőfajon keresztül. Most az emberek közti terjedés táplálja a járványt, de ha a SARS-CoV-2 a vadon élő állatokban cirkulál párhuzamosan, az azzal a következménnyel jár, hogy bármikor visszatérhet az emberek közé az után is, hogy egyszer leküzdöttük.

Közel lehet a veszély

Nem csak a vadon élő állatok jelentenek aggodalmat: kutyák, macskák, pumák, hóleopárdok, gorillák és tenyésztett nyércek is elkapták már embertől a vírust. A nyércfarmok példája azt is bebizonyította, hogy ezután vissza képesek fertőzni az embert az érintett fajok. Bár aggályok felmerültek a háziasított vagy tenyésztett fajok kapcsán is, a kutatókat ez igazán nem aggasztja: az ilyen eseteket el lehet szigetelni, és a kitöréseket meg lehet fékezni. Ha viszont a szabadon élő állatok körében terjed a vírus, már nincs a kezünkben eszköz.

Sőt, elméletileg az is lehetséges, hogy a vadon élő állatokban úgy mutálódik majd a vírus, hogy az a vakcinák adta védelmet meg tudja kerülni, netán halálosabb vagy fertőzőbb legyen a mutációk eredményeképpen. Arinjay Banerjee kanadai koronavírus-szakértő azt mondja, nem akar vészharangot kongatni, de

eddig minden, amitől tartottunk a SARS-CoV-2-vel kapcsolatosan, az be is következett.

Az elmúlt évben a szakemberek igyekeztek mindent megtenni, hogy a vadvilágot szemmel tarthassák a koronavírus terjedésének szempontjából. Emberek otthonaiban, állatkertekben, menhelyeken, állatorvosi rendelőkben, farmokon és azok környékén tesztelik az állatokat koronavírusra, ha pedig pozitív mintára bukkannak, értesítik a WHO-t. Számítógépes modellezéssel és sejtek tanulmányozásával igyekeznek fényt deríteni a vírusra leginkább fogékony fajok kilétére: egy év alatt annyi adatuk gyűlt fel ennek köszönhetően a koronavírussal kapcsolatosan, amennyit az influenzáról fél évszázad alatt sikerült összegyűjteni.

Az adatok megnyugtatónak tűnnek: ritka az állatok megfertőződése, de Gryseelst ez nem teljesen nyugtatja meg, hisz naponta milliónyi esély van arra, hogy ember fertőzzön meg állatot. Egy ilyen ugrás könnyen észrevétlen maradhat, a természetben élő állatok tesztelése kemény dió. Az, hogy Amerikában, Utah államban fertőzött nyérce bukkantak, a jéghegy csúcsa lehet.

Sertéstől a nyércig vezetett az út

Kezdetben a kutatók attól féltek, sertések kapják majd el a vírust az embertől. Nagy számban élnek emberek közelében, és az influenza már érintette őket, sőt, korábban koronavírusos megbetegedéseikről is szóltak a hírek. Amikor azonban sertéseket és malacokat kezdtek el megfertőzni a vírussal, az nem szaporodott bennük elég gyorsan, így úgy tűnik, immunisak erre a betegségre.

"Hála istennek, mivel a sertéstenyésztés volumenét ismerve ez óriási gond lett volna"

– mondta Peter Daszak, a WHO koronavírus eredetét kutató munkacsoportjában is dolgozó szakértő.

A sertések után a denevérekre került a fókusz: tőlük is indult a vírus, így kézenfekvő volt vizsgálni, vajon visszakaphatják-e. Meglepő módon azonban sokan közülük sem bizonyultak túl jó gazdaszervezetnek: 46 fajta denevér esetében volt ez igaz, a gyümölcsevő denevérek ugyanakkor elkaphatják és terjeszthetik a vírust. A fő gond az, hogy 1400 féle denevérfaj létezik: szerencse ugyanakkor, hogy ezek alapvetően nem emberek közelségében élik mindennapjaikat.

Később az emberhez közelebb élő állatok kezdték el foglalkoztatni a kutatók fantáziáját. A vöröshátú erdeipockok, a mosómedvék, a tehenek, a kacsák és a csirkék rezisztensnek bizonyultak, a görények, a macskák, a mosómedvekutyák, a fehérfarkú szarvasok és egyes főemlősök ugyanakkor fogékonyak rá. Mégis, érdekes módon a fertőzött gazdáknál élő görények annak ellenére sem kapták el több esetben a kórt gazdáiktól, hogy azok hazaérve megölelgették az állatokat, vagy együtt is aludtak velük.

A macskák kifejezetten fogékonynak bizonyultak

és igazán betegek is lesznek a vírustól, viszont rövidebb ideig fertőznek, így nem jelentenek nagy veszélyt: arról nincs is adat, hogy macska megfertőzött volna embert az új koronavírussal.

Arra ugyanakkor senki sem készült fel, ami a nyércfarmokon bekövetkezett: az ember szoros közelségében, zsúfolt körülmények között élő, a vírusra nagyon fogékony állatok közt nagyon hamar elterjedt a betegség, sőt, mutáns törzs is kialakult bennük. Október elsején pedig megtalálták az első vadon élő fertőzött nyércet is.

Még érhet minket meglepetés

Marion Koopmans virológust, aki szintén a WHO kutatócsoportjának tagja, nem lepte meg annyira a nyércek érintettsége. Sokszor szöknek el az egyedek a farmokról, ezeknek a területeknek környékét pedig nagy mértékben szennyezhette vírussal a farmokról kidobott alom és az onnan érkező por. Ugyanakkor jelenleg még csak egy vadon élő nyérc érintettségéről van adatunk, és szerencsénkre a faj egyedei a szabadban magányos életmódot folytatnak, ami nekünk előnyünkre válik, mondja Koopmans. Az azonban rejtély és aggodalomra is adhat okot, hogy a kínai nyércfarmokon és mosómedvekutya-farmokon zajló folyamatokra a világnak jelenleg semmilyen rálátása nincsen.

A kutatók jelenleg mást nem tudnak tenni, mint hogy igyekeznek a lehető legjobb tudásul szerint figyelemmel kísérni a zajló folyamatokat: ebben szúrópróbaszerű tesztek, illetve az állatok megfigyelése szerepel. A vírusvariánsok miatt azonban nem lehetünk nyugodtak: ezek mindegyike tartalmaz egy olyan mutáció, amely által az egerek is elkaphatják a vírust. Gryseels nem lenne meglepve, ha ezáltal egerek és patkányok lennének majd azok a fajok, amelyek a csatornahálózaton keresztül terjesztőivé válhatnak az új koronavírusnak.

"A helyzetünk globálisan kockázatos a vírus miatt – mondta Peter Daszak. – Más meglepetések is várhatók még a nyérceken túl."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: Derek Naulls
A címlapról ajánljuk

Elhunyt Gömöry Pál

Nyolcvanöt éves korában pénteken elhunyt Gömöry Pál olimpikon vitorlázó....
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018