Infostart.hu
eur:
366.3
usd:
326.77
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi
Nyitókép: Pexels.com

Kihalás szélén álló sertésfajtát klónoztak

Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.

A Hsziangtan városi állattenyésztő állomás szerint a két klónozott, saceling fajtájú malac, amelyeket január 24-én hoztak világra béranyakoca révén, mérföldkövet jelent Kína évtizedes törekvésében, hogy a biotechnológia segítségével megőrizze az őshonos állatfajtákat, elősegítsék a kínai sertéshúsipart és a cukorbetegség kezelésére irányuló kutatásokat.

A térségben őshonos sertésfajta egykor Hunan tartomány híres párolt húsétele, a hongsaozsou alapanyaga volt, de a korábbi években majdnem eltűnt az iparból, miután a kínai gazdaságokban elsősorban a külföldről importált fajtákat használták.

A fajtát rendkívül értékes genetikai erőforrásnak tekintik, 2006-ban felvették Kína nemzeti állatgenetikai erőforrás-védelmi listájára is.

A sertésfaj genetikai erőforrásainak védelme érdekében indított a tenyésztőállomás, a Kínai Műszaki Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó szubtrópusi mezőgazdasági intézet kutatócsoportot 2024 júniusában, hogy szomatikus sejtklónozási kísérletbe kezdjenek.

A kísérletek során a saceling sertésekből származó fagyasztott fülszöveti sejteket használták fel fibroblaszt sejtek létrehozásához, amely sikeres embrióépítéshez, tenyésztéshez és beültetéshez vezetett.

Tan Hong, a tenyésztőállomás vezetője elmondta, hogy a január végén született két malac egészséges és a sacelingek jellegzetes tulajdonságait mutatják.

Jin Jü-lung, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a kutatási eredmény azonban messze túlmutat a mezőgazdaságon; a sertések és az emberek közötti anatómiai, fiziológiai, immunológiai és genetikai hasonlóságoknak köszönhetően ideális modellek az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Emellett hasonló szervméretük és felépítésük a xenotranszplantációs kutatások elvégzéséhez is hozzájárulhatnak.

Vu Maj-seng, a város egyik kutatója felfedte azt is, hogy a 2005 óta tartó sertés és ember közötti xenotranszplantációs vizsgálatok azt találták, hogy a saceling sertés rendelkezik a legnagyobb biológiai biztonsággal, és a legjobb donor az ilyen átültetésekhez.

„A klónozott sertésfajta születése megkönnyíti a genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését és élő helyreállítását, valamint értékes kísérleti modellt biztosít a kiváló minőségű helyi sertésfajták innovatív megőrzési módszereihez” – mondta Vu.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Romsics Ignác: az 1956-os forradalom sokszínűségében az egységet a függetlenség és a szabadság vágya adta

Romsics Ignác: az 1956-os forradalom sokszínűségében az egységet a függetlenség és a szabadság vágya adta

Az 1956-os forradalom emlékezetéről, a szovjetek és az amerikaiak szerepéről, a felkelők céljairól, a harcok lehetséges kimeneteléről, majd a kádári megtorlásról és konszolidációról beszélt Romsics Ignác történész, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában.

Baka András: gondoskodni kell 1956 eszméjének és tanulságainak továbbadásáról

1956 eszméje és tanulságai továbbadásának szükségességét hangsúlyozta a köztársasági elnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott nyíregyházi ünnepségen csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
A Starlink-vita megmutatta, mennyire törékeny lett a modern hadviselés digitális hátországa

A Starlink-vita megmutatta, mennyire törékeny lett a modern hadviselés digitális hátországa

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász friss írása szerint az Egyesült Államoknak ki kellene vennie Elon Musk kezéből a Starlink feletti kontrollt. A felvetésre nyilván sokan felszisszennek a politika színpadán (is), de a mögötte álló probléma nem Musk személyéről szól. Az ukrajnai háború, Tajvan kommunikációs sérülékenysége és az Európai Unió saját műholdas tervei ugyanarra a kérdésre mutatnak rá. A modern hadviselés egyre nagyobb része olyan magáncégek infrastruktúrájára épül, amelyek békeidőben üzleti szolgáltatók, válsághelyzetben viszont stratégiai döntési pontokká válnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×